Az amerikai légierő egyik legújabb repülőgépe, az RQ-4 Global Hawk pilóta nélküli felderítő rendszer végrehajtotta századik sikeres küldetését, és alkalmazása újabb fontos fázisba lépett, kiterjesztették a csendes-óceáni térségbe – idézi az MTI a drónokat fejlesztő és gyártó Northrop Grumman közleményét. A századik bevetés Délnyugat-Ázsiában történt.

A Global Hawk drónok olyan multiplatformú radarrendszerrel felszerelt repülőgépek, amelyek álló és mozgó célok felderítésére egyaránt alkalmasak. Már több mint 115 ezer órát repültek világszerte, ebből 2013-ban 16 ezer órát. A 14,6 tonnás, 15 méter hosszú és 40 méteres fesztávolságú Global Hawk 1,4 tonna terhet képes szállítani, csaknem 600 kilométeres óránkénti sebességre képes. A hatótávolsága 11 ezer kilométer, és egy nap alatt több mint 100 ezer négyzetkilométernyi terület felderítésére alkalmas, mivel 32 óráig képes a levegőben tartózkodni.

Az új generációs megfigyelő rendszerekkel felszerelt Global Hawk az amerikai fegyveres erők egyik legbiztonságosabb repülőgépe, egyben a legolcsóbban üzemeltethető nagy magasságban bevethető felderítő gép. Tavaly 30 százalékkal sikerült csökkenteni az üzemeltetési költséget, az egy órányi repülési időre eső teljes költség jelenleg 23 800 dollár. A 20 kilométeres repülési magasságban, a polgári légi forgalom felett, az időjárási jelenségeken felülemelkedve képes működni, és harci bevetés esetén védettebb az ellenséges légvédelemmel szemben. (A gép ennek ellenére sérülékeny, mert nincs saját védelmi rendszere.)

John VanBrabant, a HALE üzletfejlesztési igazgatója elmondta, hogy jelenleg a Global Hawk a világon az egyetlen olyan drón, amely a pilóta irányította repülőgépek feletti magasságban képes repülni. Az még nem vetődött fel, hogy érdemes lesz-e ennél is magasabbra emelkedő drónokat gyártani, mert 21 kilométer felett már vészesen megritkul a levegő, és rendkívül drága lenne az ilyen gépek fejlesztése. A Global Hawk felett egyébként egyetlen gép képes repülni: a 28 kilométeres magasságot is elérni képes U-2 amerikai felderítő repülő.

George Guerra, Northrop Grumman csoporton belül a Global Hawk rendszerért is felelős HALE vállalat alelnöke elmondta, hogy 2013-ban 49 Global Hawk működött világszerte, kivétel nélkül mind az amerikai haderőnél. Németországban is tesztelés alatt van egy módosított változat, a Euro Hawk, ez a projekt azonban a német repülésügyi hatóságok biztonsági előírásai miatt elakadt. A Northrop Grumman reményei szerint 2023-ban már 135-nél több ilyen drón lesz a világon szolgálatban. A repülőgép iránt az amerikai haderőn és szövetségi ügynökségeken, például az űrkutatással foglalkozó NASA-n kívül Japán, Ausztrália, Norvégia és mások is érdeklődnek.

Az amerikai fegyveres erők mind a hat parancsnoksága alkalmazza a Global Hawkot felderítési, megfigyelési, információgyűjtési feladatok végrehajtására különböző terror- és kalózellenes, segélyezési, segítségnyújtási, légi kommunikációs és információmegosztási küldetésekben. A Northrop Grumman tájékoztatása szerint az európai parancsokság polgárháborús helyzetben vetette be a Rolls-Royce sugárhajtóművével felszerelt drónokat. Guerra erről csak annyit árult el,hogy a Földközi-tenger medencéjének keleti térségében vetették be a gépeket.

A NATO a tervek szerint 2017-2018-tól fogja üzemeltetni nagy hatótávolságú pilóta nélküli repülőgépekre épülő saját felderítési rendszerét öt darab RQ-4B Global Hawk repülővel, amelyeket Olaszországból, a szicíliai Sigonellából fogják irányítani. Az észak-atlanti szövetség a 2012 májusi NATO-csúcson döntött az 1,7 milliárd dolláros programról, amelyben 15 ország vesz részt, Dánia és Lengyelország csatlakozása pedig folyamatban van.