A Wired hosszú cikket közölt Edward Snowdennel, az NSA-botrány kirobbantójával: több hónapos egyeztetés, több repülés után újságírójuk végre interjút készíthetett a híres-hírhedt szivárogtatóval egy moszkvai hotelszobában. A cikket már csak formátuma miatt is érdemes végiggörgetni, de az sem utolsó szempont, hogy az újságíró több olyan információt is kihúzott Snowdenből, ami árnyalja a róla kialakult képet, és további betekintést ad az NSA tevékenységébe. Emellett több forrás is arra utal, hogy már
A cikk konkrét bizonyítékokat nem ad, de arra utal, hogy a német lehallgatási botrány bizonyítékai nem Snowdentől származnak, és ő maga is elmondja, hogy nem szivárogtatott ki olyan sok dokumentumot, mint amivel vádolják. Pontos számot nem közöl, de azt állítja, nagyságrendekkel kevesebb dokumentumról van szó, mint az NSA-tól származó 1,7 milliós adat.
A magyar és a nemzetközi sajtó nagy részében az a kép él Snowdenről, hogy ő egy egyszerű technikus volt egy külsős cégnél, ami bedolgozott a nagy hatalmú NSA-nak, okos volt vagy éppen nem, de igazából nem volt pozícióban és csak rossz biztonsági házirendeknek köszönhette, hogy hozzáférhetett a szigorúan titkos információkhoz.
Ezzel szemben az interjúból kiderül, hogy egyáltalán nem egyszerű technikusról van szó. Az, hogy nem túl okos, onnan jön, hogy nem fejezte be az iskolát, apja szerint viszont két különböző IQ-teszten is 145-ös pontszámot ért el. A hadseregben megsérült, ezért kirakták, így lett egy titkos létesítmény biztonsági őre, amelyhez teljes átvilágítás, azzal együtt pedig megbízhatóság járt.
Mivel átment a teszten, innen már könnyű karrierút várt rá a hírszerzésnél. Munkát kapott a CIA-nál, korábban barátai cégében, 16 éves korától számítástechnikával, hálózatokkal foglalkozott, most is ilyen pozícióba került.
Hamar rájött a cég nagy titkára:
Az, hogy egyszerű technikus lett volna, már csak azért sem igaz, mert a CIA megbízásából ügynökként működött Svájcban, ahol már rájött, hogy nagyon nincsenek rendben a dolgok az amerikai titkosszolgálatok környékén: Bush alatt már majdnem besúgó lett, de adott Obamának egy esélyt.
2010-ben váltott a CIA-tól az NSA-hoz: technikai szakértőnek hívták Japánba a Dellhez, amely az ügynökség legnagyobb beszállítója. 2011-ben már a legmagasabb körök bizalmát élvezte:
Ekkor már nem a Dellnek, hanem kifejezetten a CIA-nak dolgozott. 2012 márciusában Snowden újra a Dellhez került: egy hawaii-i bunkerbe, ahol a információmegosztási iroda technológiai vezetője lett.
Ezekben a beosztásokban Snowden tényleg minden érzékeny információhoz hozzáfért. Igazából az NSA nem volt felkészülve arra, hogy valaha bárki is problémát okozna, olyan magas beosztásban, ahol ő volt. Nem okozott problémát, hogy hozzáférjen és letöltsön bármilyen titkos információt. Ez alól csak a legmagasabb titkosítási szint alatt álló dokumentumok képeztek kivételt, rajtuk kívül gyakorlatilag az NSA kémkedési programjai elérhetőek voltak mindenkinek, dolgozónak vagy beszállítónak, aki valaha átment az NSA biztonsági tesztjén, és hozzáférhetett egy NSA-géphez.
Snowden Hawaii-n szerzett hozzáférése még ezen is túl ment: vezetőként mindenhez hozzáfért. Csak egy dologhoz nem: az NSA kiberháborús aktivitásához. Ezért munkát váltott: infrastruktúra-elemző lett egy másik hatalmas NSA-beszállítónál, a Booz Allennél. Itt a hazai és a külföldi megfigyelési erőforrásokhoz is hozzáfért, ezzel vissza tudta követni a kibertámadásokat kiindulási pontjukig. Új munkája az volt, hogy malware-ket (rosszindulatú programokat) telepítsen a világ rendszereibe, több gigabájtnyi titkot lopva ezzel. Ugyanakkor arra is látott bizonyítékokat, hogy az amerikai kommunikációt megfigyelik és eltárolják, bírósági végzés nélkül.
A Booz Allennél dolgozott 2013 tavaszán, amikor az egyik hírszerző tiszttől megtudta, hogy a TAO (az NSA hekkereinek elit cspata) 2012-ben távolról megpróbált sebezhetőséget csempészni Szíria egyik fő routerébe, amely az ország internetkapcsolatának működtetéséért felel. Ekkor már polgárháború dúlt az országban, az NSA pedig mindent szeretett volna tudni.
Valamit viszont elrontott az elit csapat, és a router meghalt, az ország pedig leszakadt az internetről. A világ egészen mostanáig úgy tudta, hogy a rezsim lőtte le az internetet, valójában viszont – Snowden vallomása szerint – az USA felelős az incidensért. Az országban akkor inkább a net gyors visszaállításával foglalkoztak, ezért nem vették észre a kémeket a spájzban.
Most először beszélt Snowden a MonsterMind kódnevű kiberprogramról is, ami elvileg képes automatikusan felismerni és semlegesíteni a kívülről érkező kibertámadásokat. A szoftver folyamatosan figyeli a hálózati forgalmat és mintákat keres benne. Ha gyanúsat talál, automatikusan megakadályozza, hogy belépjen az országba az adatcsomag.
Ilyen programok már évtizedek óta léteznek, a MonsterMindnak viszont van egy egyedülálló tulajdonsága is: nemcsak blokkolja a támadást, hanem azonnal visszalő, emberi beavatkozás nélkül.
Snowden szerint ez baj, mivel az eredeti támadásokat gyakran ártatlan országokon vezetik keresztül. „Ha például valaki Kínából támad, de eltünteti a valódi támadót, és úgy tűnik, Oroszországból lő, mi pedig visszalövünk egy orosz kórházra, mi történik utána?” – teszi fel az elég rémisztő kérdést.
Az érintettek tagadják, hogy a program ilyet tudna, viszont erősen gyanús, hogy hasonló célokkal Plan X néven 110 millió dolláros kutatási programot futtat a DARPA, az USA katonai kutatási ügynöksége.