Iphone-ra játékot írni pár éve óriási lehetőség volt, a vadonatúj játékplatformon szívesen költöttek pénzt az emberek, és a nagy kiadók csak lassan mozdultak rá az új terepre. Két-három fős minicsapatok arattak váratlanul milliós sikereket, a semmiből nőttek ki olyan stúdiók, mint az Angry Birdsszel világszámmá vált Rovio, vagy a Supercell. Mára a helyzet megváltozott, százával jelennek meg az új játékok, brutális marketing, vagy eszement szerencse kell a sikerhez. És a siker fogalma is teljesen megváltozott, amit jól mutat egy magyar fejlesztésű játék, az augusztusban megjelent Bugs vs. Aliens története.
A Bugs vs. Alienst egy három fős debreceni csapat készítette, egy év alatt, teljesen saját erőből. Aki látta a nagy sikerű Despicable Me: Minion Rush játékot bármilyen telefonon, annak nem lesz sokkoló újdonság ez se: hősünk egy kanyargós pályán rohan előre, a telefon vagy tablet jobbra-balra döntésével tudjuk kormányozni, futás közben el kell kerülni az akadályokat és felvenni a bónuszokat - nagyjából ennyi az alapötlet. Csak itt a rajzfilm ütődött sárga lényei helyett bogarak vannak és idegen lények. Valahogy így:
Ha ma egy játék minden különösebb marketing nélkül kerül be az App Store kínálatába, gyakorlatilag csak véletlenül bukkannak rá a játékosok. Egy ideig ott van az “új játékok” menüpont alatt, aztán gyorsan lepörög onnan, ahogy jönnek a még újabbak; naponta 3-400 új játék kerül be a rendszerbe. Innentől kezdve két út vezethet a sikerhez: vagy kiteszi maga az Apple a főoldalra, vagy valahogyan felkerül a bestseller listára, ahonnan a játékosok válogatni szoktak. Persze mind a kettőhöz mutatni kell valami olyat, amitől felfigyelnek rá a játékosok vagy a kritikusok.
A Bugs vs. Aliens esetében egy harmadik út jött be: az ázsiai kalózok figyeltek fel rá. A fejlesztők azt vették észre, hogy az első pár nap, és pár ezer letöltés után a játék kínai, hongkongi, vietnami, tajvani mobiljáték-portálokon bukkant fel, és a kalózverzió ezzel párhuzamosan elkezdett terjedni, elsősorban Kínában. A játék maga ingyen letölthető, de virtuális játékpénzt lehet venni benne, ami különféle játékbeli előnyökre cserélhető - ez a mikrotranzakciós modell ma nagyjából egyeduralkodó a mobilos játékok között. A magyar fejlesztők megdöbbenve vették észre, hogy egy hét után az appon belüli vásárlások számlálója 125 ezer dollárnál (30 millió forint) jár. “Ebből persze mi egy fillért sem láttunk, és elég vegyes érzésekkel követtük ezeket a játékosokat. Ha mást nem, a játék terjedését segítik, illetve, mentalitásuknál fogva, ha valós App Store-felhasználók lennének, akkor nem költenének egy fityinget sem.” - mondja Tordai Jácint, a játék egyik programozója.
Akárhogy is, a játék betört a kínai iPhone-os piacra (ami a felmérések szerint a puszta felhasználói tömeget tekintve lassan megelőzi az amerikait), és a kalózok között elért siker lassan átgyűrűzött a legális kínai App Store-ba is. Augusztus végére a játék felkúszott az ingyenes játékok top100-as letöltési listájára (165 ezres mezőnyben!), és ezzel rövid időre kikerült a bolt főoldalára, a szerkesztők által ajánlott appok közé. Ez Tordai Jácint elmondása szerint önmagában napi több tízezres letöltési számot hoz egy alkalmazásnak. A Bugs vs. Aliens a játékok toplistáján a saját kategóriájában a 20. helyig jutott, miközben a kalózverzióban az appon belüli vásárlások értéke túllépte a 250 ezer dollárt.
Miközben a csapat lázasan dolgozott az Android-verzión, az iPhone-változatnak a kalózok közti népszerűség lassan a legális piacon is megágyazott. A legfrissebb adatok szerint a játék túl van a 150 ezer letöltésen, ennek 92%-a kínai, az eredetileg célközönségnek gondolt amerikai piac 1% alatt maradt. A legális karrier beindulásával a kalóz letöltések aránya mára 40%-ra csökkent, a kalózverzióban elköltött kamu összeg 538 ezer dollárnál jár (ez több mint 130 millió forint lenne). Az eddigiekből okulva az androidos változat megjelenésével már direkt a Távol-Keletre összpontosít a csapat.