A digitális Magyarország felépítése nagy lehetőséget jelent az ország számára, de a program megvalósításakor meg kell találni a helyes egyensúlyt az állam és a magánszektor szerepvállalása között – mondta az MTI beszámolója szerint Christopher Mattheisen, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke, a Magyar Telekom vezérigazgatója a szövetség szakmai konferenciáján szerdán Budapesten.

Mattheisen szerint a program céljainak eléréséhez olyan környezetet kell létrehozni, amely serkenti a befektetéseket és beruházásokat, ösztönzi az innovációt és vonzza a tehetséget. Hangsúlyozta, hogy a digitális technológiák fejlődése, elterjedése még a kezdet kezdetén van, olyan trendek állnak előttünk, mint a gépek közötti kommunikáció, a felhőszolgáltatások vagy a 3d nyomtatás, és a lehetőségek kihasználásából Magyarország is profitálhat. Bármikor felbukkanhatnak olyan kis garázscégek, amelyek egy digitális technológiai újdonság révén képesek lesznek olyan növekedést elérni, amely felbolydíthatja akár egy egész iparág piacát.

A digitális fejlődés terén szerinte Európa kis lemaradásban van Észak-Amerikához és Ázsiához képest. Ezért kevésnek bizonyulhat az európai digitális menetrend célkitűzése, hogy 2020-ra minden háztartásban elérhető legyen a szélessávú internet.

Bódi Gábor, a Miniszterelnökség infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkára szerint a magyarországi vállalatok a digitális fejlettség szempontjából elmaradnak az európai uniós átlagtól. A magyar kormánynak uniós kötelezettségei is vannak a digitális felzárkóztatásra. Az egyik cél például 2015-re, hogy a lakosság 50 százaléka tudjon interneten vásárolni, 20 százalékuk pedig a határokon átnyúló internetes vásárlásra is képes legyen, valamint a kkv-k 33 százaléka végezzen internetes beszerzést vagy értékesítést.

Bódi elmondta, hogy a kormány az európai céloknak megfelelően alakította ki a nemzeti infokommunikációs stratégiát, amely szerint több piaci szereplővel együttműködési megállapodásokat is kötött. November elején pedig elfogadták a digitális nemzetfejlesztési programot, amely négy fő pilléren nyugszik: a szupergyors internetes infrastruktúra fejlesztése, a digitális közösségek gazdasági fejlesztése, az e-közszolgáltatások, és a digitális kompetenciák fejlesztése.