Nyilván ön is bosszankodott már, hogy az őszi levélhullás idején milyen sokat késnek a vonatok a sínre tapadó falevelek miatt, nem? Persze, nyilván nem, elvégre a vonatok nálunk azért késnek, mert a MÁV siralmas minőségű vágányokon közlekedtet siralmas minőségű szerelvényeket, és akkor a céget vezető indolens kreténekről még nem is szóltunk, de képzeljék el, hogy.

Szóval nálunk nem az a legfőbb probléma, hogy nem csináltak minden Bzmotból Halálcsillagot, de Észak-Amerikában és Európában sok bajt okoznak a sínre hulló falevelek, mivel sokat késnek miattuk a vonatok. A szerelvények valósággal rápréselik a sínre a lehullott leveleket, amik így teflonszerű bevonatot képeznek; ezen a vonatoknak nehezebb haladniuk, és a kerekek tapadása is leromlik tőle. Arról nem is beszélve, hogy a jelzőrendszerek működését is tönkreteszik, pedig annak az a célja, hogy elkerüljék a szerelvények ütközését.

Akárhogyan is, a brit vasúttársaság szerint a levélhullás évente összesen 4,5 millió óra késést okoz. És úgy tűnik, erre a helyzetre a lézer a legjobb megoldás.

A holland vasút a múlt hónapban kezdte el lézerrel fölszerelni a saját mozdonyait. A lefelé irányított lézert a mozdony kerekei elé szerelték, így a vonat száguldás közben elpárologtathatja a sínről a rárakódott leveleket. További előny, hogy a lézer meg is szárítja a síneket, így nyirkos időben megakadályozza, hogy további levelek tapadjanak a sínekre. A vonatoknak így jobb lesz a tapadása, tehát javul a gyorsulásuk és rövidül a fékútjuk is.

A lézer alkalmazását már 1999-ben javasolták az Egyesült Királyságban; a Laserthor nevű brit cég akkoriban fejlesztett egy 5000 Celsius-fokra hevülő lézert, ami másodpercenként 25 ezerszer lőhetett a sínre tapadt levelekre. A laborban jól működő berendezés az éles teszt során nem tudott a sínekre fókuszálni a nagy rezgés miatt, így az ötletet elvetették, és inkább nagy energiájú vízsugarakkal takarították a síneket.

A holland kutatóknak sikerült megoldaniuk a rezgéscsillapítást; az ő rendszerük kikapcsolja a lézert, ha a rendszer úgy érzékeli, hogy a rázkódás miatt nem tudná pontosan eltalálni a síneket. A lézer egyébként nem károsítja a sínt; a Laserthor alapítója, Malcolm Higgins – aki egyébként a projekt szakmai tanácsadója is – azt mondta, a lézer hullámhossza 1064 nanométer, így a szerves anyagok, mint az olaj és a falevelek reagálnak rá, de a fémek nem.