Újabb bizonyíték van rá, hogy az NSA több száz cég és csoport után kémkedett a világban, olyan országokban is, akik az amerikai kormány szövetségeseinek számítanak. Az ügynökség képes behatolni gyakorlatilag minden mobilhálózatba, függetlenül attól, hol van.

Az Interceptben megjelent cikk újabb Snowden-dokumentumokra hivatkozik, amelyek alapján az ügynökség direkt gyengítette a mobilhálózatok biztonságát, hogy maguk is könnyebben lehallgathassák azokat. A technikával az a baj, hogy így nemcsak a kémek, hanem a rossz indulatú hekkerek is könnyebben feltörik ezeket a hálózatokat. 

A dokumentumokból az is kiderül, hogy a NSA új sebezhetőségeket akart bevezetni a kommunikációs rendszerekbe, így könnyebben lehallgathatták volna azokat. Ez egy furcsa taktika, mivel az egyszerű hekkerek is kihasználhatják ezeket a hibákat. Nem az első eset lenne egyébként az NSA-tól, ma már tudjuk, hogy az alapvető titkosítási algoritmust is direkt gyengítették.

2011 márciusában, két héttel Líbia nyugati lerohanása előtt egy titkos üzenetet küldtek az NSA-hoz. Az amerikai hadsereg Africa Commandon belüli egyik hírszerzési osztagának be kellett jutnia Líbia mobilhálózatába és megfigyelnie a szöveges üzeneteket.

Az NSA-nak ez egy egyszerű feladat volt. Az ügynökség ekkor már begyűjtötte a technikai információkat a szolgáltatók belső rendszereiről, a szolgáltatók munkatársainak egymásnak küldözgetett dokumentumokból. Az NSA segítsége a líbiai akcióban nem egyedülálló eset volt. Sokkal inkább egy nagy kémkedési program része, ami nemcsak az ellenséges országokat célozza.

Az AURORAGOLD kódnevű titkos akcióban több mint 1200 emailcímhez tartozó elküldött és fogadott email tartalmát nézték át, ezek mind a nagyobb mobilhálózat-üzemeltetőkhöz tartoztak. Titkos terveket, dokumentumokat szeretek meg ,így könnyebb volt behatolni a mobilhálózatokba.

Az egyik fő célpont a GSM Association volt, az Egyesült Királyságban székelő befolyásos kereskedelmi csoport, ami együtt dolgozik olyan amerikai cégekkel, mint a Microsoft, a Facebook, az AT&T és a Cisco, most pedig az amerikai kormány támogatja, hogy a magánéletet jobban védő megoldásokat fejlesszen.