Index Vakbarát Hírportál

Magyar gép menti meg a vécébe ejtett mobilt

2015. január 17., szombat 16:37

Önerőből, politikai és banki segítség nélkül épült fel Nyúl határában a Pulai család üzeme, ahol fél szoba méretű csúcstechnológiás gépeket raknak össze a mobilgyártóknak.

A Győr melletti Nyúlon egy szerény tábla jelzi: balra kell fordulni a Pulai Gépműhely felé. Akár azt is hihetnénk, hogy a helyi autószerelőt találjuk ott, de ebben a faluszéli ipari parkban már amerikai és kínai megrendelők is megfordultak, hogy megnézzék az itt összeszerelt félmillió dolláros gépeket. A családi vállalkozás hamarosan nemzetközi szolgáltatóként is megjelenik a vízálló bevonatolás körülbelül egymilliárd dolláros európai piacán.

A Pulai Gépműhely húsz éve kezdte meg a működését, eleinte kisebb fém alkatrészeket gyártottak. Az alapító szülők azóta nyugdíjba mentek, és fiuk, Tamás vitte tovább a céget. Testvére, Zsolt eközben New Jersey-ben építette a karrierjét a ZPL Technologies nevű cégnél, ahol ma már elnök és vezérigazgató. Tizenhárom éve kint él, mert megtetszett neki az Egyesült Államok. 

A ZPL napelemgyárak tervezésével, berendezések megépítésével és telepítésével foglalkozott. Pár éve, egy hongkongi tárgyalóterem ajtajában történt komoly fordulat a cég életében, amikor Pulai Zsolt véletlenül összefutott egy akkor elindult startup, a vízálló bevonatot kifejlesztő HZO vezetőivel. Pár perc alatt kiderült, hogy két cég hasonló technológiával dolgozik, és a HZO-nak pont a ZPL szaktudására volt szüksége.

Először úgy volt, hogy csak egy gépet gyártunk le nekik, de közben megerősödött a két cég kapcsolata. A ZPL kizárólagos gépgyártói jogot kapott a HZO technológiájára 

– idézte fel a kezdeteket Pulai Zsolt. A HZO-ról azt kell tudni, hogy nagyon belenyúlt a tutiba a nanotechnológiás megoldásával, amivel elektronikát tesznek vízállóvá. A társaság éves forgalma először kétmillió dollárról tízre, a harmadik évben ötvenmillióra nőtt. Egyes becslések szerint a vízálló rétegek világpiaca 8 milliárd dollár – ebből persze több cég próbál megkaparintani egy kis részt, más-más technológiákkal.

800°C különbség 1 méteren

A HZO gép bevonatoló kamrájában vákuum van, ebben kering a bevonatot képező porcukorszerű anyag. A kamra tetején körülbelül 700 Celsius-fok van, alul pedig egy méregdrága hűtő dolgozik, mínusz 150 fokon. Körülbelül 3 óra alatt készül el a bevonat, és ezután lézerrel szedik le a csatlakozókról a fölösleges anyagot. 

A Nyúlon összerakott gépek tele vannak drága berendezésekkel, mi csak kapkodtuk a fejünket, amint a különböző alkatrészre mutatva azt sorolták, melyik hány millió forintba került. De még így is a gép több mint százmillió forintos árának a fele magyar hozzáadott érték. A vevők pedig a legkomolyabb világcégek. Az üzleti titkok tiszteletben tartása mellett csak annyit mondhatunk, hogy a legnépszerűbb mobilok és fitneszkarkötők is a HZO módszerével válnak vízállóvá.

Ezt a vízállóságot nem úgy kell elképzelni, mint a Sony Xperia okostelefonok esetében, melyekben csak a védőburkolat választja el az elektronikát a víztől. A HZO-féle bevonatnak pont az a lényege, hogy nyugodtan belefolyhat a víz a telefonba, akkor sem lesz semmi baj. A CES-en egy víz alatt működő tévével demonstrálták, hogy mire képesek, és a nyúli üzem recepcióján is egy akváriumban elmerülő Raspberry PI-ról futnak a demóvideók.

A vízállóságban óriási lehetőségek vannak, ezt nem is nagyon kell magyarázni. Akinek már esett bele a telefonja a vécébe, az most biztosan helyeslően bólogat. De még ennél is többről van szó. Gondoljunk csak bele abba, hogy a robotpilótás okosautók milyen komoly elektronikával lesznek kibélelve! A gyártóknak el kell kerülniük, hogy egy kiadósabb esőzésnek totálkár legyen a vége. A sportolás során használt eszközöknek, az orvosi műszereknek, a drónoknak és más katonai kütyüknek is vízállónak kell lenniük.

Torta cukormázzal

A ZPL nemcsak gépeket gyárthat, hanem a piac nagyjából egymilliárdos szeletét is megkapta: Európában egyedül ők alkalmazhatják az HZO megoldását. A bevonatoló műhelyt áprilisban akarják megnyitni, ehhez azonban már a csarnokot is bővíteni kell. Már most is alig férnek el a készülő berendezésektől, amik éppen hogy csak elférnek egy konténerben.

Hogyhogy nem Kínában gyártják már a gépeket is? „Megpróbáltuk, de egy katasztrófa volt, az ott összerakott gép minősége kegyetlenül rossz volt” – mondta Pulai Zsolt. Attól sem tart, hogy az olcsó ázsiai cégek lenyúlnák előlük az ügyfeleket, mert sok európai cég ódzkodik Kínától – félnek, hogy ott rögtön lemásolnák a terméket.

Rovatok