A Microsoft szerdán bemutatta a Project Hololenst, a cég új virtuális szemüvegét. A kifejezés nem pontos, mivel amit a Hololens csinál, az közelebb áll a kiterjesztett, mint a virtuális valósághoz, és nem is kimondottan új projekt, mivel a Microsoft hét éve dolgozik rajta. A cég a Wired újságírójának már bemutatta, hogy mire lehet használni a technológiát; a riportból állítottunk össze egy rövid ismertetőt.
Alex Kipman, a Microsoft tervezője ugyan a megtévesztésig hasonlít a hegedűművész Edwin Martonra, de két külön személyről van szó, és a kettejük közti hasonlóság is csak felszíni. Kipman egy fejre húzható, futurisztikus, viszonylag olcsó kütyün dolgozik, ami csak a felhasználó számára látható dolgokat vetít a térbe, Marton pedig állítólag egy hárommillió dolláros ősrégi Stradivarit használ, amit mindenki hallhat, aki kifizette a koncertjegyét.
Kipman még akkor kezdett el dolgozni a Project Baraboo (röviden B.) kódnevű eszközön, amikor a Microsoft elkezdte az xboxos Kinect fejlesztését. A Kinect 2010 karácsonyán jelent meg, és az egyik leggyorsabban fogyó kütyü lett az ünnepi szezonban. A ma már Project Hololens néven futó fejlesztés mellett a Kinect állítólag gyerekjátéknak fog tűnni. Az első simításokat hét éve végezték el a Hololensen, de a projekten még csak öt éve dolgoznak teljes gőzzel.
„Az analóg univerzumnak alapvetően más szabályrendszere van” – mondta ki a buzzwordöket a szájával Kipman, a Wired újságírója pedig lefordította érthető szöveggé. Ez azt jelenti, hogy míg régen az információk egy képernyőn jelentek meg, a parancsokat pedig billentyűzettel adhattuk ki. A közeli jövőben viszont egy okosszemüveggel az egész világot bedigitalizálhatjuk, a begépelt parancsszavakat gesztusok váltják föl, és a számítógépek sokkal nagyobb mennyiségű anyaggal dolgozhatnak sokkal kifinomultabb módon. A kibertér át fog lógni a valóságba.
A Wired által kipróbált prototípus jóval nagyobb a Google okosszemüvegénél, de kevésbé ormótlan, mint a Facebook által felvásárolt Oculus virtuálisvalóság-headsetje, a Rift. A speciális mélységérzékelő kamera 120 fokban lát, így követheti a kézmozdulatainkat, és minden másodpercben több terabájtnyi adatot dolgoz fel. A rendszernek saját processzora, grafikus feldolgozóegysége és holografikus processzora van, viszont Kipman szerint a rendszer így sem fog ráolvadni a fejünkre, mivel a hőelvezetést is megoldották.
A realisztikus hologramok használata nem egyszerű; tulajdonképpen úgy kell becsapnia a szemünket, hogy valódi anyagnak lássuk a fényt. Viszont, ahogy Kipman elmagyarázta, a látásunk is azért működhet, mert látjuk a fény visszaverődését; ha bekapcsoljuk a fejlesztői módot, a valóságot mutató Hololens kijelzőjén nem fogunk mást látni, mint ide-oda pattogó fotonokat. Épp ezért tudnak virtuális képeket vetíteni a valós térbe; a technológia már ehhez is rendelkezésre áll.
A Hololens gyakorlatilag ugyanazt a technológiát használja, mint az emberi szem; mivel a szem csak a beérkező fotonokat dolgozza fel az agy számára is használható valós képpé, a látás maga is egyfajta virtuális szimuláció. A Hololens lencséjére beérkező fotonokat egy vörös, egy zöld és egy kék réteg szűri meg, majd kiegészíti a kapott képeket az extra információkkal – ezért működhet a valóság szimulációja, mivel a felhasznált technológia is ugyanolyan elven működik, mint a látás.
Sőt, rögtön két módon. Egy: jelentkezünk egy Mars-expedícióra, átesünk a kiválasztási procedúrán, felvesznek, kiképeznek, elutazunk, ott leszünk, és visszük magunkkal a szemüveget. Kettő: elindítjuk a Mars-szimulációt, és különféle feladatokat oldunk meg a virtuális környezetben. A Microsoftnál bemutatott demók egyike egy Mars-utazás szimulációja volt: a másikban egy elektromos rendszert kellett kiépíteni, amihez a felhasználó egy virtuális technikustól kapott segítséget, aki elmagyarázta, hogy mi a teendője.
Hogy ez mi mindenre jó a való életben, azt nem kell magyarázni. Ha a rendszer működni fog, egy amatőr külső segítséggel hatástalaníthat bombát, vagy leszállhat egy utasszállítóval a szívrohamot kapott pilóta helyett.
Bár a fejlesztés már régóta tart, Kipman szerint eltart még egy darabig, mire a Hololens olyan formába kerül, amilyennek megálmodták. A boltokba kerülő modellek ősztől lesznek kaphatók, de ezek csak az első szárnypróbálgatások. A Microsoft se számít arra, hogy a Hololens akkora karácsonyi megasláger lesz, mint a Kinect: ez egy új felületű rendszer, amit gesztusokkal és hangvezérléssel irányíthatunk, és ennek hibátlanul kell működnie. Az viszont nem holnap lesz. Figyelembe véve, hogy még a legjobb hangfelismerő rendszerek sem működnek makulátlanul, érthető a cég álláspontja.
(A cikk a Wired riportja alapján készült.)