Az Intel társalapítójáról, Gordon Moore-ról elnevezett csiptörvény ötven éve tartja magát, pedig már többször felmerült, hogy egy idő után képtelenség lesz megduplázni a tranzisztorok számát. Moore szerint a következő ötven évben is ugyanilyen ütemben folytatódik a fejlődés, és ma már ez a törvény hajtja előre a kutatókat.
Gordon Moore, az Intel társalapítója 1965-ben, ötven éve írta meg az Electronics magazinban, hogy a számítógépes csipekben az egy négyzetcentiméterre bezsúfolható tranzisztorok száma évente megduplázódik. Úgy gondolta, hogy ez a fejlődési ütem legalább tíz évig tartható.
1975-ben a tapasztalatok tükrében változtatott a képleten, és a kétszereződés időtartamát két évre módosította. Ehhez azonban máig nem nyúlt hozzá, és az idős mester úgy véli, erre a következő ötven évben sem lesz szükség.
A Moore-törvény eleinte csak leírta a világban megtapasztalható fejlődést, hogy egyre összetettebb csipeket állítunk elő. Ez fokozatosan megváltozott, és az iparban rájöttek, hogy aki nem követi a jóslatban leírt tempót, az alul fog maradni a technológiai versenyben.
- mondta Gordon Moore a közelgő ötvenéves évforduló kapcsán. Szerinte a törvény nélkül nem is lenne ilyen gyors a fejlődés.
Nehéz elhinni - legalábbis nekem nehéz elhinnem -, hogy ma már több milliárd tranzisztorról beszélünk, és nem néhány tízről, százról vagy ezerről.
Hogyan született ez a pontos jóslat? Moore még a Fairchild Semiconductor kutatási-fejlesztési igazgatójaként megfigyelte, ahogy egyetlen tranzisztortól eljutottak a nyolc összetevőből (tranzisztorból és ellenállásból) felépülő csipekig. A készülő új csipjeken már 16 összetevő volt, és a laboratóriumban már dolgoztak a 30 alkatrészből álló csipeken, és elkezdték tervezni a 60 alkatrészből állókat is. Ebből a megfigyelésből született az a vad következtetés, hogy évente duplázni fognak, és 60 összetevőtől tíz év alatt eljutnak a hatvanezerig.
Moore a bevallása szerint csupán azt akarta megmutatni, hogy milyen irányba tart a fejlődés. Azt próbálta kommunikálni, hogy a tranzisztoroknak hála a jövőben nagyon olcsók lesznek az elektronikus eszközök, ami 1965-ben még nem volt igaz. Azt nem gondolta, hogy a jóslat számai ennyire stimmelnek majd.
Magát a kifejezést, a "Moore-törvényt" természetesen nem ő találta ki; Carver Mead, a Caltech egyik professzora dobta be a köztudatba. Gordon Moore egyébként azt vallja, hogy ő csupán jó pozícióban volt, ezért korábban látta a trendet, mint mások, és ha nem publikálta volna azt az írást 1965-ben, tíz évvel később akkor is mindenkinek nyilvánvaló lett volna ez a tendencia.
Gordon E. Moore 1929-ben született San Franciscóban. A Berkley-n tanult kémiát, doktorátusát pedig fizikai kémiából szerezte a Californiai Műszaki Egyetemen, a Caltechen. Harmincéves korában többekkel együtt megalapította a Fairchild Semiconductorst, ahol évekig kutatási és fejlesztési igazgatóként dolgozott.
Moore 1968-ban társalapítóként működött közre az Intel felállításában, ami azóta a világ legnagyobb chipgyártójává nőtte ki magát. Kezdetben vezérigazgató-helyettesként, 1975-1979-ig elnök-vezérigazgatóként, 1987-ig vezérigazgatóként dolgozott az Intelnél - ekkor váltotta fel a magyar származású Andy Grove. Moore évekkel ezelőtt visszavonult, most a cég tiszteletbeli elnöke címet viseli. A nevéhez fűződő törvény időtállósága miatt a Columbia Egyetem életműdíjjal tüntette ki.
„Az 1965-ös cikkemben az óráktól a személyi számítógépeken át a fázisvezérelt radarig sok mindent megjósoltam” - emlékezett vissza az Intel társalapítója. „Ami igazán meglepetésként ért, az az internet fontossága. Tudtuk, hogy a számítógépek hasznos dolgokra lesznek képesek, de soha nem gondoltunk arra, hogy milyen fontos kommunikációs eszköz válik belőlük, elsősorban az internetnek köszönhetően.”
Az is a véletlen műve volt, hogy Moore részt vett az Intel létrehozásában. Munkatársa, Bob Noyce esélyes volt rá, hogy átvegye a Fairchild vezetését, de a dolgok másképp alakultak, ezért kilépett. Moore attól tartott, hogy az új cégvezető jelentősen megváltoztatja a cég működését, ezért inkább ő is kilépett, nem akarta megvárni, hogy ez megtörténjen. Mindketten látták, hogy a félvezető memóriák gyártásában nagy lehetőségek vannak, ezért alapították meg a vállalkozásukat, az Intelt.
Az sem volt előre látható, hogy a Moore-törvény világszerte ismertté válik.
Elképesztően gyakran említik a Moore-törvényt. Rá is kerestem a Google-ön, és legalább kétszer többen hivatkoznak rá, mint Murphy törvényére.
- mondja az Intel legendás alapítója.