A Hardvard Business Review készített egy interjút Nicholas Bloommal, a Stanford Egyetem professzorával az otthonról végzett és az irodai munka kapcsolatát vizsgáló tanulmányról.

A tanulmányhoz James Liang végzős hallgató adta az erőforrást, ami a kínai utazási portál, a Ctrip alkalmazottaiból állt. Az otthoni munka ötletét nem a szórakozás inspirálta, a teszt a Ctrip költségcsökkentési terveivel összhangban történt. A kísérlettel az irodabútorokon és a helyen is spórolni akartak. A call centerben dolgozó munkások egy részét hazaküldték 9 hónapra, a kontrollcsoport pedig továbbra is az irodából dolgozott.

A begyűjtött adatok alapján Bloomék arra jutottak, hogy az irodában dolgozók és az otthonról munkát végzők közül nem csak hogy boldogabbak az utóbbiak, de a produktivitásuk is magasabb, sőt, náluk kisebb a fluktuáció.

A kutatók feltételezték, hogy aki otthon maradhat, elhivatottabb lesz a munkahely iránt. Így is lett. A saját környezetükben dolgozó alkalmazottak 13,5 százalékkal több hívást bonyolítottak, mint az irodisták. Ez, kissé sarkítva ugyan, de nagyjából azt jelenti, mintha az otthoniak majdnem egy teljes munkanappal többet dolgoztak volna hetente. A kilenc hónapos kísérlet során

A produktivitás növekménye érdekes eredménye a kísérletnek. Bloom ezt két összetevővel magyarázza. A csöndesebb munkakörnyezetben könnyebben, hatékonyabban lehet hívásokat indítani, és akik otthonról dolgoztak, szorgosabbak voltak: korábban kezdtek, rövidebb szünetet tartottak, illetve a nap végéig dolgoztak. Nem csevegtek a kollégáikkal, nem maradtak ki hosszan ebédszünetben. Sőt, akkor is igyekeztek valamennyit dolgozni, amikor betegek voltak. Tehát

De akkor mindenkinek otthonról kéne dolgoznia? Bloom szerint ez nem ilyen egyszerű, minél inkább monoton a munka, minél motorikusabban végezhető, annál inkább igaz ez a tézis. Viszont a kreativitást, a csapatmunkát igénylő feladatok esetében hátráltató tényező a távolság. Az is fontos, hogy a telefonközpontost könnyű kilóra mérni az elvégzett hívások és az ügyfelek elégedettsége alapján.

Bloom szerint az eredményeket nem befolyásolta, hogy az alkalmazottak tudták, hogy mérni fogják a teljesítményüket. A munkafegyelem ugyanis nem tart ki kilenc hónapig. A vizsgálati eredmények azt mutatják, az otthonról dolgozók a végig egységesen és stabilan hozták a jobb eredményeket.

Bloom elismerte, nem biztos, hogy a tudásalapú és kreatív munkák esetén ilyen markánsan megmutatkoztak volna ezek az eredmények, de erről az ilyen típusú munkát kívánó jellemvonások tehetnek. Ugyanakkor úgy látja, hogy heti pár nap otthon, illetve néhány az irodában egy olyan kompromisszum, ami a kreatív iparban is mérhető eredményeket hozhat. A munka flexibilitása ugyanis jó hangulatot teremt, a többség szereti, sőt igényli hogy legyen mozgástere.

Fontos, hogy mindenki maga dönthesse el, hogy él-e a felkínált lehetőséggel. A tanulmány kitért rá, hogy még a call centerben is akadtak olyanok, akik maguk kérték az irodába történő visszahelyezést, mert úgy érezték, hogy otthon nem annyit, nem úgy dolgoznak, mint amilyen igényt önmagukkal szemben támasztanak.