Mi történik akkor, ha a számítógép olyan gyorsan tud választ adni egy összetett kérdésre, mint az emberi vitapartnerünk? Az SAP szerint ezzel teljesen átalakul a vállalatok működése. A vállalat éves konferenciáján jártunk utána, hogy hol tart most az üzleti intelligencia.
A világ GDP-jének a harmada az SAP szoftverein fut át, és a német szoftvercég egy technológiai forradalom középpontjában áll, amivel sok embernek okozhat kellemetlen perceket. Azok a szervezetek, amelyek áttérnek a villámgyors elemzéseket és üzleti jelentéseket készítő rendszerekre, valós időben látják a fontos információkat. Ez azért kellemetlen, mert nem lehet többé handabandázni, véletlenül kifelejteni egy-két fontosabb adatot a prezentációból. A bevételek, kiadások, árukészletek és minden egyéb aktuális információ, amivel egy szervezet rendelkezik, ott hever a vezetőség keze alatt. Legyen az egy cég top menedzsmentje, vagy akár egy ország kormánya.
Ha felteszem a kérdést az értekezleten, hogyan állunk Kínában, akkor ne mondják nekem, hogy majd hozzák a Powerpointot. Három hónap múlva, a következő értekezletre. Addigra rég elfelejtem, hogy miért voltam erre kíváncsi. Az információ nem lesz jobb attól, hogy hónapokig érleljük
– mondta Hasso Plattner, ennek az egész forradalomnak a megálmodója és kirobbantója, az SAP dollármilliárdos társalapítója, a vállalat Orlandóban megrendezett éves konferenciáján. A megoldás, amiről ódákat zengett, az a SAP S/4HANA nevű platformja. Ez egy üzleti megoldás, ami a memóriában futtatja a feladatokat, ezért nagyon gyors. Hogy egy kicsit jobban értsük, mivel is állunk szemben: az új rendszer segítségével egy vállalatnál 5 terabájtra tudtak levinni egy korábban több mint 50 terabájtos adathalmazt. Tehát nem a családi költségvetés Excel-táblázatából kell kiindulni, itt bődületesen sok adatról van szó.
A HANA-t 2010 óta frissítgetik, és idén az a nagy újdonság, hogy mindenféle vállalati rendszert kombinálnak (ERP, CRM, SRM, PLM és SCM), és végre megújult az interfész is. Az okostelefonoktól az asztali számítógépeken mindenen használható a reszponzív felület.
Az adatbázisok piacán azonban az Oracle a legnagyobb, és az ősrivális tavaly felzárkózott a SAP-hoz, az ő szoftvere is futtatható memóriában. A tavaly nyáron bemutatott Oracle 12c verzió egyik előnye, hogy nem kell teljesen újraírni az alkalmazásokat, hogy azok a memóriában is futtathatók legyenek. Az SAP ezzel szemben úgy döntött, hogy mindent újraír, mert úgy látta, hogy a jövő úgyis a memóriában való futtatás. Persze az Oracle is azt mondja, hogy bár a régi appok is futnak a memóriában, a legnagyobb gyorsuláshoz érdemes átdrótozni az algoritmusokat.
Ezután is szükség lesz merevlemezekre, mert az NSA-nak valamire el kell mentenie azt az őrült sok adatot, amit begyűjt rólunk
– mondta Plattner, aki szerint a sebesség gyorsítása teljesen átalakítja a vállalatvezetést. A korábbi, lemezen futó vállalati rendszerekben bizonyos feladatokat annyira lassan végeztek el, hogy a munkát el kellett tenni éjszakára. Mi van akkor, ha ugyanúgy másodpercek alatt kapnánk válaszokat a géptől, mint amikor egy másik emberrel beszélgetünk? Ebben az esetben még arra is van lehetőségünk, hogy egy újabb feladatot adjunk. Meg lehet nézni olyan trendeket, amelyek a hagyományos jelentésekből nem derülnek ki, lehet gondolkozni azon, hogy mi mindent tudunk még kinyerni az adatokból.
A konferencián a kukoricapelyheiről ismert Kellogg's informatikai vezetőjét, Kris Ivicicet kértük meg, hogy magyarázza már el nekünk, a hétköznapi tevékenységük miben változott a HANA bevezetésével. Ivicic elmondta, hogy azok az adatbázis-műveleteket, amiket korábban 8-9 óra volt lefuttatni, most feleannyi idő alatt elvégzik. Így ha hibáznak, azt gyorsan, még a munkaidőben ki tudják javítani, nem csúsznak napokat. „Több időnk van gondolkodni, elemzéseket elvégezni, és kevesebb idő megy el azzal, hogy a felmerülő problémákra reagáljunk” – mondta.
Ismerek olyan országot, amelynek nagy szüksége lenne ezekre a gyorsan lefuttatható gazdasági elemézesekre
– mondta Plattner, de hamar rájött, hogy az amerikai közönségnek nem fog leesni, hogy a csőd szélén táncoló Görögországról beszél, ami neki, németként, teljesen hétköznapi téma.
Hogy az Oracle, az SAP, vagy mások megoldása-e a jobb, azt nehéz lenne megmondani, mert a felhasználó nagyvállalatok nem szeretnek azzal kérkedni, hogy beletört a bicskájuk egy nagy informatikai projektbe. A szoftvercégek mind fel tudnak mutatni elégedett partnereket. Plattner azonban sikeresen elültette a fejünkben az a gondolatot, hogy a szupergyors elemzésekkel akár a demokráciát is teljesen új alapokra lehetne helyezni.
Ha minden létező adat egy helyre lenne összegyűjtve, és bármikor hozzáférhetnénk az összesített számokhoz, akkor jóval nehezebb lenne hazudni az állami intézmények és a lakosság aktuális helyzetéről. Teljesen fölöslegessé válnának a tízévenkénti népszámlálások, és a negyedéves jelentések is, hiszen minden ott lenne a valós időben frissülő grafikonokon. A hétvégi halálos balesetek, a születések, a csődök és cégalapítások, a csőtörések és gázszivárgások, és hogy hol nagy a forgalom. Minden. Mintha egyébként is ez lenne az irány, hiszen hazánk is azzal fehéríti a gazdaságot, hogy beköti a kasszákat a NAV-hoz, és minden útnak induló árut le kell jelenteni.
Hogy ez a fajta totális megfigyelés disztópia vagy utópia, leginkább azon is múlik, hogy kinek van hozzáférése az összesített adatokhoz. A mindkori hatalom kezében vannak-e, vagy teljesen nyilvánosak? Az utóbbi, bár ez adna a demokráciának minden eddiginél stabilabb alapot, pártpolitikai szempontból öngyilkosság lenne. Gondoljunk csak bele, milyen ciki lenne, ha kiderülne (mondjuk a különféle sportszerek eladási statisztikáiból, pályabérlésekből és Facebook-lájkokból), hogy a lakosság igazából nem is focizni akar, hanem teniszezni és jégtáncolni. Vagy szinkronúszni és falat mászni. Persze ennél is cikibb lesz, ha öt év múlva is üresen konganak majd a milliárdokból felépített stadionok.
Egyébként éppen a sport a legszexibb terület, ahová a SAP betette a lábát, és az volt ezzel a szándéka, hogy fiatalítsa a céget. Szerencséjére a sportklubokban is felmerült az igény arra, hogy informatikai alapokra helyezzék a működésüket.
A klubok három dolgot szeretnének, mondta Stefan Wagner, a SAP sportrészlegének felelőse. Mármint azon túl, hogy segítsék őket nyerni.
„Egyénekkel akarunk kapcsolatot kiépíteni, nem kategóriákkal, ehhez azonban tudni kell, hogy mire van szüksége a rajongónak. Ők pedig azt várják el tőlünk, hogy ne faggassuk őket, hanem figyeljünk” – tette hozzá Peter del Giacco, az amerikai hokiliga műszaki igazgatója, alátámasztva, hogy miért tartja fontosnak a felhasználói szokások elemzését.
A hagyományosan főleg ipari és nagyvállalati környezetben elterjedt SAP a fiatalítás jegyében a kisebb cégek, a startupok felé is nyit, ez a program hamarosan hazánkban is elindul. Nagyrészt azt használja ki, hogy az olyan nagy cégek, mint például a Boeing vagy az Audi, csak a SAP rendszerén keresztül hajlandók szóba állni a beszállítóikkal, de a résztvevők ennél izgalmasabb ötletekkel is előálltak.
Brazíliában több millió szarvasmarha szarvaiba raktak nyomkövetőt, mert a több száz négyzetkilométeres területen így tudják hatékonyan megfigyelni a csorda mozgását. Mások a Colorado folyóban elhelyezett több száz szenzorral figyelik a vízminőséget, ami végső soron az óceán élővilágára is hatással van. A kémiai és biológiai elemzések eredményeivel a tengeri halászok munkáját segítik.
A gyors elemzések a gyógyászatban is nélkülözhetetlenek, erre épül majd a személyre szabott gyógyászat, amikor a vizsgálati eredményekre építve azonnal meg tudják majd mondani, hogy a páciensnek milyen hatóanyagokat kell felírni.