Az Apple a világ leggazdagabb vállalata, és ez furcsa módon eléggé idegesíti a cég részvényeseit. A készpénztartalék a legutóbbi tőzsdei jelentések szerint 194 milliárd dollárra nőtt, ez pedig azért nem tetszik a tulajdonosoknak, mert csak áll parlagon, ahelyett, hogy a cég befektetné, kutatás-fejlesztésre, terjeszkedésre, felvásárlásokra költené, vagy akár osztalékként szétosztogatná a részvényesek között. Csakhogy ez nem olyan egyszerű, a pénz nagy része ugyanis adóoptimalizálási okokból az Apple európai leányvállalatánál van Írországban, onnan pedig Amerikába bevinni 35% adó megfizetésével járna. És itt jön be a képbe Görögország.

Már az Apple 2012-es részvényesi konferenciáján felmerült a kérdés, hogy mi lenne, ha a cég megvenné Görögországot. A kérdező persze viccnek szánta a dolgot, Tim Cook is úgy reagált rá, mindenki nagyokat kacagott. Most azonban a mértékadó Bloomberg gazdasági lap egyik újságírója végiggondolta reálisan, hogy mik lennének a merőben unortodox üzlet hatásai, és arra jutott, hogy valójában mindenki jól járna vele.

Az alapállapot:

• Adott Görögország, mélységes mély válságban, az éves GDP-je 175%-át kitevő államadósságban fuldokolva.
• És adott az Apple, aminek van egy csomó pénze, és az a gondja, hogy valahogy ügyesen kéne azt elköltenie.

A Bloomberg szerzője arra mutat rá, hogy Görögországnak 190 milliárd euróra, vagyis kb. 212 milliárd dollárra lenne szüksége, hogy az adóssága a kezelhetőnek számító 70%-os GDP-arányos szintre kerüljön. Ez az Apple tartalékából szinte teljes egészében ki is jönne. Persze az nem különösebben reális elképzelés, hogy a cég nullára kisöpörje emiatt a kincstárat, így a javaslat módosul: dobja össze a pénzt az öt legnagyobb, tengerentúli készpénztartalékkal rendelkező cég. Ezek az Apple, a Google, a Microsoft, a Cisco, és a Pfizer, vagyis négy technológiai és egy gyógyszeripari óriás.

Ha ők öten zsebből kifizetnék a görög államadósságot a 70%-os szintig, az a tartalékaiknak kevesebb mint a felét vinné el, ez alig 13%-kal több kiadás, mintha hazavinnék Amerikába a pénzt, és tisztességesen leadóznák a maguk 35%-át. Cserébe adómentességet kérnének Görögországtól, és mind odaköltöztetnék az európai főhadiszállásukat. Mi lenne mindennek a következménye?

• Görögország kimászna az adósságcsapdából, egy csomó új munkahelyet teremtenének nála a cégek, és egy új, európai Szilícium-völgy jönne létre.
• A cégek teremtenének maguknak egy legális adóparadicsomot (jelenleg Írországot használják erre a célra, ott 2% adót fizetnek, de a kiskaput az EU éppen bezárni készül).
• Az EU nyerne egy működőképes Görögországot, meg egy csomó pénzt, hiszen ő az ország legnagyobb hitelezője.
• Az USA (úgy is, mint az IMF legnagyobb részvényese) szintén nyerne a stabil és fizető Görögországgal.

A szerző végül megjegyzi, hogy ehhez a manőverhez olyan rugalmasságra lenne szükség az összes résztvevő féltől, aminek a töredéke sincsen meg bennük, szóval a valóságban ehelyett az fog történni, hogy Görögország tovább bukdácsol a teljes csőd felé, az Apple pedig megállíthatatlanul termeli a pénzt, amit nem tud elkölteni.