Az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Intézet (NOAA) tudósai a megszokott eszközök helyett drónokkal kutatják a szürke bálnákat.

A kutatók által használt hexakopterek hat rotorral és digitális kamerával ellátott távirányítású drónok. A kamera mellett felszereltek az eszközre egy pontos nyomásérzékeny magasságmérőt, így a tudósok a későbbiekben is tudják, hogy melyik kép milyen magasságból készült. A képek elemzésénél a bálnák hosszát és körméretét is nagy pontossággal állapíthatják meg.

A felvételek a bálnák megszámolásában is segítenek. Korábbi években a parton, távcsővel a kézben várakoztak a kutatók és úgy becsülték a szürke bálnaborjakat. Ma már madártávlatból követhetők az állatok. A drónok akár több mint 40 méterrel az óceán fölött köröznek, így az állatokat anélkül lehet megfigyelni, hogy a környezetükbe törnének és megzavarnák őket. Ez különösen fontos, mivel a bálnák és más tengeri állatok nagyon érzékenyek erre.

Értékes információk nemcsak a fajra vonatkozóan gyűjthetők, hanem a környezetről is. A borjak túlélése szempontjából nagyon fontos a zsír mennyisége. Az Északi-sark felé tartó több hónapos vonulás során a szürke bálnák koplalnak, a testükben felhalmozott zsírnak köszönhetően mégis gondoskodni tudnak borjaikról. Ha a tehenek bőséges zsákmányhoz jutnak, elegendő zsírréteget növesztenek, és a legtöbb borjú így túléli a hosszú utat. Viszont, ha a feltételek nem kedvezőek, kevesebb borjú születik.

„A nőstények kondíciójának tanulmányozásával reméljük, megtaláljuk az összeköttetést az Északi-sark helyzete és a következő év újszülött bálnái között” – mondta a NOAA közleményében John Durban, a szervezet munkatársa. „Megpróbáljuk megérteni, hogyan hat a környezet állapota a populáció szaporodási sikerére.”

A szürke bálnákat korábban a kipusztulás szélére sodorta a bálnavadászat. Szerencsére az amerikai fajokat védelem alá vették, így lekerültek a veszélyeztetett fajok listájáról. A drónos kutatással hasonló módon más fenyegetett, veszélyeztetett bálnákat is megfigyelhetnek majd a jövőben.