A Windows 10 már egy menő cég terméke lesz, nem azé a Microsofté, akit egy generáció megutált a súlyos biztonsági hibák, az elavult rendszerek és a színpadon majomként ugráló vezérigazgatója miatt. Készülünk a július 29-én várható megjelenésre.
Közeleg a Windows 10 július 29-i bemutatója, és ez lesz a másfél évvel ezelőtt beiktatott új vezérigazgató, Satya Nadella első globális jelentőségű termékbevezetése. Mi is készülünk a startra, például azzal, hogy félretettük a más rendszerű eszközeink nagy részét, hogy jobban megismerjük a Windows 10-et, és a következő szűk másfél hónapban onthassuk a róla szóló teszteket, beszámolókat. Kezdjük mindjárt azzal, hogy megmagyarázzuk,
Az élet egyik alapigazsága, hogy semmi sem lehet kúl, amit a szüleink, sőt a nagyszüleink is használnak és szeretnek. A fiatalabbak közönyösek a Facebookkal szemben, mert nem akarják, hogy egy szülői lájk bélyegezzen meg minden egyes bejegyzést, és ez még a legenyhébb formája a generációk közötti összezördülésnek. A Microsoft öregebb, mint a mai középkorú apukák, és itt-ott akadnak olyan nagyik is, akik jobban ismerik a registryt, mint a tökéletes baracklekvár receptjét. Ilyen szempontból nehéz dolga van a redmondi vállalatnak, ha a millenniumi generáció életében meghatározó akar lenni.
Főleg, mert néhány sötét foltot is találunk a Microsoft elmúlt 40 évében:
A számítógépeken a Windows 7 kijavította a hibákat, de az operációs rendszert menőnek ettől még semmiképpen nem neveznénk. Az Xbox 360 népszerűségét nem lehet megkérdőjelezni, de a játékkonzol nagyságrendekkel kevesebb embert érdekel, mint a Windows. Közben ráadásul akkorát fordult a világ, hogy a Windows érdektelenné vált. Az operációs rendszert nem azért tudták nagy számban eladni, mert a felhasználók ezt választották: aki munkára használta, arra rátukmálta az IT-osztály, aki számítógépet vett, annak gyakorlatilag nem volt más választása, hiszen minden fontos program és játék Windowson fut. Egyedül az okostelefonunk és a tabletünk megvásárlásakor kerültünk döntési helyzetbe, és itt a Microsoft teljesen elbukott.
Még Steve Ballmer regnálása alatt, a Windows Phone 7 bevezetésével indult el egy lassú átalakulási folyamat, de a Microsoft még ezután is évekig a szakadék felé száguldott. Mindenét a fiatal generációra tette fel a Windows 8 bevezetésével, ezzel azonban az évtizedes felhasználók százmillióit haragította magára: ők nem kértek az új, csempés kezelőfelületből, és a régit asztalt követelték vissza.
Ezután Satya Nadella kormányzásával a Microsoft teljes fordulatot vett, és a vállalat elindult egy nagyon ígéretes irányba. Az új cégvezető iránymutatása négy szóban összefoglalható:
Cloud first, mobile first
Vagyis a cégnek mostantól a felhőre és a mobil eszközökre kell összpontosítania, nem az évtizedek óta tuningolt operációs rendszerére és irodai szoftvercsomagjára. Ennek a mantrának a hatása alatt a cég futószalagon kezdte gyártani a szoftvereket, és a saját platformja helyett a piacvezető rendszerek kaptak elsőbbséget. A Microsoft belátta, hogy ott van a pénz, ahol a felhasználók, tehát ha bődületesen sok kézben akarnak Excelt látni, akkor azt előbb Androidra és iOS-re kell kiadni. A kutatásra és fejlesztésre szánt büdzsét is megtolták, tavaly 11 milliárd dollárt költöttek erre, és viszonylag sok kis céget felvásároltak, hogy ne csak a saját ősrégi termékeikkel tudjanak az emberek elé állni.
Ezek azok a dolgok, amik szexivé teszik a Microsoftot:
Ezt az egészet pedig megfejelték ügyesen kialakított ajánlatokkal, amelyek sokkal jobban passzolnak a Nadella által bevezetett stratégiához, mint az, hogy pár évente megpróbáljanak mindenkit beterelni egy boltba, ahol kapható az Office meg a Windows. A OneDrive tárhelyen néhány gigabájt ingyenes, de ha a mobilunkról is oda töltjük fel a képeket, akkor még több tárhelyet kapunk. Ügyes ötlet, hogy odaszokjanak az emberek, de ennél is jobb az Office 365 előfizetés, amivel nemcsak az irodai szoftverekhez kapunk teljes hozzáférést, hanem hozzánk vágnak egy terabájt online tárhelyet, és kapunk még havonta 60 perc ingyenes telefonálási lehetőséget vezetékes- és/vagy mobilszámokra (az országtól függ, hogy ott mit tudunk ingyen felhívni), ami egészen jó ötlet manapság, amikor mindenkinek legalább egy rokona vagy ismerőse külföldön él.
A fejlesztőket is új lendülettel próbálja magához édesgetni a Microsoft. Egyre több nyílt forráskódú projektje van, és olyan eszközöket adott ki, amelyekkel nemcsak a Windows univerzális platformjára lehet kódot írni (ami azt jelenti, hogy a programok futnak majd programok a Windows 10 alapú mobilokon, tableteken és számítógépeken is), de még a rivális iOS-re és Androidra is könnyen ki lehet majd adni ugyanazt az appot.
Semmiképpen nem szeretnénk egyetlen ember, Satya Nadella nyakába varrni a Microsoft átalakulását. A HoloLens egészen biztosan nem másfél év alatt készült el, a stratégiai váltást is alaposan elő kellett készíteni. Állítólag néhány projektet még vissza is tartottak egy kicsit, mert praktikus, ha az új cégvezér rögtön néhány menő dologgal tud előállni. Amit tehát most látunk, amögött még bőven ott vannak Steve Ballmer döntései is, és az a 95 milliárd dolláros készpénztartalék, ami az elmúlt évtizedekben gyűlt össze a Microsoft bankszámláján. Erre jól lehet építkezni, hogy most ne egy régi monopolisztikus szoftvercéget lássunk magunk előtt, hanem a Google és az Apple legveszélyesebb kihívóját.