Az EU-ban 2014 óta él a felejtéshez való jog elve, aminek alapján bárki a Google-höz fordulhat olyan kéréssel, hogy töröljék a kereső találati listájából a személyét érintő linkeket. Ez persze nem automatikus, alaposan meg kell indokolni, hogy milyen személyiségi vagy más jogokat sért az adott találati oldal. A Google éves Transparency Report átláthatósági jelentéséből most kiderült, kik, mennyien, miért és milyen sikerrel élnek ezzel a lehetőséggel. Ezek az információk elvileg nem publikusak, a dokumentum egyik archivált verziójában egy rejtett függelékként bukkant rá a Guardian, a forráskódban bogarászva.

Bár annak idején, a szabályozás megalkotásakor erős volt a félelem, hogy a felejtés jogával bűnözők, politikusok, közszereplők fognak élni, hogy tisztára mossák magukat a közvélemény előtt, és eltüntessék a múltjuk sötét foltjait, a jelentés ezt megcáfolja. A 2014 tavasza óta a Google-höz befutott 220 ezer törlési kérelem 95 százaléka egyszerű magánemberektől származik. Ennek kicsit kevesebb mint a felét találta a Google jogosnak, és törölte valóban a linkeket a keresési listából. Túlnyomó többségük érzékeny személyes adat nyilvánosságra hozását igyekezett visszacsinálni – magyarán olyan esetek voltak, amikor valakiről kiírták az internetre, hogy hol lakik, vagy mi a privát telefonszáma. Sokkal alacsonyabb volt a pozitívan elbírált kérelmek aránya (20% körüli) a politikusoknál, közszereplőknél, bűnesetekkel kapcsolatos vagy gyermekvédelemre hivatkozó eseteknél.

Az adatokat ország szerinti bontásban is lehet böngészni, ebből kiderül, hogy Magyarország miben lóg ki az EU-s sorból: nálunk a legmagasabb a közszereplők és politikusok aránya a törlést kérelmezők között (összesen 10%). Magyarországról egy év alatt 2200 törlési kérelem érkezett a Google-höz a felejtéshez való jogra hivatkozva, ebből 179 közszereplő és 53 politikus volt. Az összes EU-tag közül csak Romániában és Olaszországban volt a miénknél is alacsonyabb a magánemberek személyes adataira vonatkozó kérelem, aminek a védelmére a törvény valójában íródott. Az olaszoknál kiugróan magas volt a bűnesetekkel kapcsolatos törlési kérelmek aránya, a románoknál pedig a politikusoké, ezzel előztek meg minket, akik az egyéb közszereplő kategóriában múltunk felül mindenkit. Az összes magyar kérelemből 816-ot (42%) talált indokoltnak és teljesített a Google, 842-t elutasítottak, a többi esetben még tart az elbírálás.

A Google szóvivője az Indexnek megerősítette, hogy az adatok valóban tőlük származnak, a transzparencia-jelentés egy olyan részéből, amiben azt tesztelték, hogy hogyan tudnák kategorizálni az egyes törlési kérelmeket. A tesztet később felfüggesztették, mert úgy ítélték meg, hogy nem elég megbízhatóak az adatok a publikáláshoz.