Darabokra szedtük a Windows 10-et, és megnéztük, hogy érdemes-e feltelepíteni a korábbi Windows helyére. Vannak még kisebb bakik, régről megörökölt bénaságok és hiányos eszközök, de az alap jó, lehet rá építeni.
Egyetlen dolgot várok a Windows 10-től: ne álljon az utamba, amikor dolgozni, tanulni, játszani vagy csak úgy időt akarok eltölteni a számítógéppel. Hogy amikor ránézek a naptárra, akkor lássam, hogy mi a pálya ma, mi lesz holnap és két hét múlva, hogy megérkezzenek az üzenetek cseten, és a weben talált izgalmas dolgokat egy gombnyomással meg tudjam osztani. Ha ezek megvannak, akkor Satya Nadella cégvezér részemről nyugodtan hátradőlhet a székében az év végi bónuszairól álmodozva.
Számítógépekre szükségünk van, mert még mindig akadnak olyan feladatok, amiket jobb egy 24 colos full HD monitoron elvégezni, mint a tenyérnyi eszközökön. A pc nem is emiatt haldoklik, hanem mert hosszú lett a frissítési ciklus: ha jó hardvert választunk, elég 5-8 évente új gépet venni. Viszont egyre kevesebbet akarunk költeni, mert kell a pénz okostelefonra (Is. Meg áfára.). Még jó, hogy alacsonyan tartották a Windows 10 hardverigényét, hogy azok is át tudjanak rá állni, akik a következő években nem terveznek gépcserét.
Sokféle rendszert kipróbáltam, az Ubuntu Linuxtól a Windowsokon át az OS X-ig, és mostanában a Windows 10-é volt a főszerep. Hosszú ideig a legfrissebb Preview változaton dolgoztam, amire azt mondta a Windows hazai főfelelőse, hogy már nem kerülnek bele újabb funkciók a megjelenésig. Így volt időm kiismerni a rendszer rigolyáit.
A Microsoft szerdán elkezdi engedélyezni a Windows 10-es frissítések telepítését, ami hullámokban érkezik meg a felhasználókhoz. Elsőként a Windows Insider tesztelői program ötmillió tagja jut hozzá az operációs rendszerhez, utána a többiek, egyre többen és többen.
Honnan lehet tudni, hogy az első közt vagyunk jogosultak a Windows 10-re? Ha megjelent a rendszertálcán egy kis ikon, amiben a Microsoft azt kérdezi tőlünk, hogy kell-e nekünk a frissítés, az már jó jel. Ha nem jelent meg ilyen ikon, akkor várni kell rá. Egyetlen kivétel: a kalózmásolatokon nem fog megjelenni a Windows 10 logó.
A Windows 10 grafikus felülete visszatér a gyökerekhez, rendszerindításkor a jól megszokott Asztalon landolunk, és a bal alsó sarokban is ott virít a visszasírt Start menü. Háromféle programindítási lehetőségünk van:
Megmaradtak hatékonyságot növelő trükkök is, például az, hogy a Tálcán lévő programokat a Win+sorszám kombinációval el tudjuk indítani. Ha az Edge böngészőé az első ikon (ami elképesztően emlékeztet az Internet Explorerre), akkor azt a Win+1 gombokkal indítjuk el, a második helyen lévő Fájlkezelőt a Win+2 gombokat lenyomva, és így tovább. Elegáns és egyszerű megoldás, eddig is megvolt.
A Start menü olyan, mintha a Windows 7-esét és 8.1-esét egybegyúrták volna. A Windows 7-ből megörökölt listán csak a legutóbb használt és a nemrég telepített programok jelennek meg, és mellette vannak a csempék. Szerencsére megmaradt az is, hogy a menü megnyitása után vakon elkezdhetjük begépelni a keresett program nevét, ami így pillanatok alatt előkerül és egy Enter gomb lenyomásával el tudjuk indítani. A kurzor automatikusan a keresőmezőben villog, nem kell kattintgatni.
Itt, a keresőmezőben van a – magyar nyelven még nem beszélő – Cortana személyi asszisztens is. Arra jöttem rá, hogy nekem igazából egyáltalán nem hiányzik a Cortana, se magyarul, se angolul. Autóban, műszerfalra rögzített okostelefonnal teljesen természetes, hogy szóban adjuk ki az utasításokat, de simán hülyének nézik azt, aki egy irodában elkezd a gépéhez beszélni. Vagy talán azt is meg kéne várni, hogy a Cortana hangosan felolvassa, hogy milyen szakorvoshoz jelentkeztem be, és mi van az emailben megkapott látleletben? Ha végtelenül szerencsétlen és magányos szingli lennék, akkor otthon, a négy fal között talán szóba állnék a géppel, de az elmúlt huszonöt év pc-használatát valahogy túléltem enélkül is.
Sokkal fontosabb a Cortanánál a Start menü csempés felülete, amit sokféleképpen személyre tudunk szabni. A puritánok az összes csempét kitörölhetik, hogy csak a Windows 7-szerű csenevész lista legyen látható. Ez csak akkor praktikus, ha mindig beírjuk a keresett app nevét, egérrel könnyebb eltalálni a csempéket. Csak arra kell figyelni, hogy ne legyen túl sok élő csempe, mert a gyenge gépeken érezhetően lelassult a Start menü betöltése.
Arra is van lehetőségünk, hogy az Asztal helyett rögtön a csempés Start menübe érkezzünk a számítógép bekapcsolásakor. Ehhez át kell állítani az eszközünket tablet módra. Ilyenkor teljesen eltűnik a régimódi menü, és a Windows 8-nál megszokott változat indul el.
A Windows mindig is profi volt ablakkezelésben, és a Microsoft most ellesett néhány trükköt az OS X-ből, amivel még egyszerűbb lett az appok párhuzamos futtatása (igen, eközben az Apple is lop a Windowsból, de most nem ezt elemezgetjük). A Tálcán megjelent egy feladatmegjelenítő gomb, amivel az éppen futó programok ablakait és a virtuális asztalokat tehetjük láthatóvá.
Az OS X-ben is jól beváltak ezek a virtuális asztalok, mert kitehetjük az egyikre a naptárat, a másikra a levelezőt, és egy gyors mozdulattal át tudunk lapozni egyikről a másikra, ha ellenőrizni kell egy információt. Ez a Windows 10-ben is jól működik: a szoftverek ablakát át tudjuk húzni másik Asztalra, ha inkább azon akarjuk látni, vagy ha az Új asztal gombra húzunk rá egy ablakot, akkor az egy új, üres felületre kerül át. Billentyűzeten a Win+ctrl+iránygomb nyomkodásával tudunk balra-jobbra lépkedni az Asztalok között.
A legjobb ablakkezelő trükk, amivel a programokat a kijelző jobb vagy bal felére tudjuk elhelyezni, még mindig működik. A Win+iránygomb kombinációval pillanatok alatt el tudjuk helyezni az appokat, és összesen négy fér el a kijelzőn. Ezt például az Apple csak most veszi át a Microsofttól az El Capitan nevű OS X-verzióban, és ott nem tudjuk egymás fölé helyezni az appokat, tehát csak két szoftver osztozhat a teljes kijelzőn.
Két évtized Windows-használat után kijelenthetem, hogy a Vezérlőpult a második otthonom, olyan sokszor kellett itt valamit bizergálni, átállítani, hogy a rendszer elfogadható módon működjön. A Windows 10-ben is van Vezérlőpult, de a szerepe csökkent, és a rendszer általában az új, áramvonalasított Settings menübe navigál minket, ami kevésbé hasonlít egy atomreaktor kezelőfelületére, mégis elég sok beállítási lehetőséget biztosít.
A Windows 10-ben egyesével kiválaszthatjuk adhatjuk meg, hogy mely appok férhetnek hozzá
Azt is megmondhatjuk, hogy mi futhat a háttérben, de ide valamiért nem kerül be az összes telepített program. Végre egy-két kattintással ellenőrizni tudjuk az hálózati forgalmunkat, és át tudjuk tekinteni a tárhelyünk használatát is, hogy az appok, doksik, képek és zenék mennyi helyet foglalnak el.
A pár tízezer forintos windowsos tabletek felhasználóinak különösen hasznos lesz, hogy akár külső tárhelyre, usb-re vagy microSD kártyára is telepíteni lehet az appokat, illetve megadhatjuk, hogy az új doksikat, zenéket, képeket és videókat is oda mentse a rendszer. Így kevésbé lesz gond a gyárilag szűkre szabott tárhelyből.
Egyetlen fájdalmas hiányossága van a Windows 10-nek: a hálózatkezelés még mindig szar rendszergazdáknak való, nem átlag halandóknak. Az általunk kipróbált Asus T100 tabletben, ami 4G-t is tud, a hotspot összeomlott, és fél óra alatt, több újraindítással sikerült csak helyreállítani. A tűzfal és még sok más hálózati funkció beállításához vissza kell lépni a korábbi Windowsokban is megtalálható, elavult felületekre. (Hogy miért használnánk hotspotot egy tabletben? Előfordult már, hogy az irodán kívül több indexes laptopnak kellett internetet osztani, és erre nagyon is alkalmas a tablet. Az akkuja sokkal jobban bírja, mint az okostelefonoké.)
Olyan alapvető megoldások is hiányoznak, hogy letilthassuk bizonyos programok csatlakozását a mobilnetre. Ebből még óriási bajok lesznek, mert ha véletlenül bekapcsolva marad egy letöltés, vagy automatikusan elindul egy frissítés, egy-két óra alatt elhasználjuk a teljes havi adatcsomagunkat. Én már jártam így, a háttérben futó Steam lehúzott egy 8 GB-os játékot, minden figyelmeztetés nélkül, és az egészet csak akkor vettem észre, amikor a Telekom visszadobott kőkorszaki sebességre. A számlázási időszak végéig már böngészni sem tudtam, annyira lassú az EDGE.
Az Androidot futtató mobilokra telepíteni tudunk forgalomszabályozó tűzfalat, a Huawei néhány mobiljában és az Apple iOS-ben pedig alapból benne van ez a lehetőség.
A Windows 10 teljesen új szemléletben készül, és azt mondják, hogy ez lesz a Microsoft utolsó operációs rendszere. Azért nem lesz szükség többre, mert a szoftvercég inkább szolgáltatásként gondol a programcsomagra, amit folyamatosan frissít. Már a megjelenést követő hónapokban számíthatunk a szoftverek frissülésére, új funkciók bevezetésére.
Enélkül alighanem óriási bajban lenne a Microsoft, a Windows 10-hez adott programok közül néhány azonnali tuningolásra (vagy teljes cserére) szorul. A legjobb példa erre a Naptár, ami teljesen érthetetlen. A Microsoft nemrég megvette a kiváló naptárszoftvert gyártó, Sunrise nevű céget. Találják ki, melyik platformra nincs natív Sunrise naptár? Igen, a Windowsra.
Viszont van helyette egy gyári izé, amit bottal sem piszkálnánk. A Windows 10 naptárának egyik súlyos hiányossága, hogy nem tudja behúzni a Facebook-, Meetup- vagy Eventbrite-eseményeket, márpedig a legtöbb nyilvános eseményt, szakmait és szórakozást egyaránt, ma már ezen appok segítségével szervezik, ezekkel küldik ki a naptárba integrálható meghívókat.
Mondhatnánk azt, hogy az Edge böngészőben úgyis be lehet hozni a Sunrise naptárat is, de egyelőre kétkedve nézzük a Microsoft új brózerét. Furcsán töltődnek be a javascripttel megtömött weboldalak. Sajnos ezek közé tartozik az Index.hu szerkesztőségi rendszere is, ezért az Edge most a munkánk elvégzésére teljesen alkalmatlan.
Nagy kár, hogy muszáj a Firefoxot használnom, mert az Edge-ben is vannak jó eszközök, például amivel a weboldalakra lehet jegyzetelni, bekarikázni részeket, és hogy a brózerből pár gombnyomással meg tudjuk osztani az érdekes tartalmakat a közösségi portálokon.
A Windows 10 gyári emailkliense sem a hiperproduktivitásnak állít emlékművet. Egyetlen otthoni fiókhoz lett kitalálva, így használva még nagyjából átlátható, hogy mi történik benne. Tegyünk fel még mellé egy-két céges és egyéb postafiókot, és azonnal katasztrofális lesz a helyzet. Persze a Microsoftnak erre is van megoldása, az Outlook. Gusztus és idegrendszer kérdése, hogy élünk-e az Outlook nyújtotta lehetőségekkel.
A beépített szervezőappok gyatra minősége a Cortana asszisztenst is kilövi, hiszen a hanggal vezérelt kereső a Windows alkalmazásaira támaszkodik, az oda bevitt adatokból tudná megmondani, hogy mikor van a következő mítingünk, és hogy mikor jön haza a társunk a munkából.
Vannak kiváló alkalmazások is, mint például a fényképgyűjtemény, ahol a OneDrive felhőtárhelyre lementett fotóinkat is meg tudjuk nézni, a zenelejátszó, ahol elérhető lesz a Microsoft Groove nevű zeneszolgáltatása. Azt remélem, hogy a Mozi+TV app is pont olyan marad meg, ahogy most látható: a beépülő bolt kínálatában eredeti nyelven találunk meg sorozatokat, és akár egy-egy szezonra is elő tudunk fizetni.
A térképek is továbbfejlődtek a Windows 8 óta, előre le tudunk menteni országos adatbázisokat, hogy akkor is tudjunk navigálni a laptopunkon vagy a tableten, amikor a puszta közepén állunk, internetelérés nélkül. Egy hajszállal jobb a Here Maps, melyben a lementett helyeket az Androidra és iOS-re kiadott appokkal is szinkronizálni tudjuk. Az offline használat nagyon hiányzik az OS X beépített térképéből.
A Windows szerencsére megengedi, hogy mi válasszuk ki az alapértelmezett térképszolgáltatót, böngészőt, naptárat, emailklienst, zene- és filmlejátszót. A fölösleges, igényeinknek nem megfelelő appokat le tudjuk törölni a gépről, hogy ne foglalják a helyet a menükben.
Azt kell még megoldani, hogy a szoftverboltban több alkalmazás legyen, mert az nonszensz, hogy a Microsoft által megvett, kiváló alkalmazások OS X-en és Androidon elérhetők, Windowson nem. A Microsoftnak azon is kell még dolgoznia, hogy minden appot ugyanonnan tudjunk letölteni, nagyjából egységes telepítési és eltávolítási mechanizmussal. Most ott tartunk, hogy a modern Áruházból le kell tölteni egy Skype-beszerző appot, amit ha lefuttatunk, akkor az letölti nekünk a régimódi Skype-telepítő fájlt (egy .exe-t!!!), és azt manuálisan kell lefuttatni. Húszat klikkolunk, mire megszerezzük a Skype-ot, amitől egy kezdő UX-szakértő is menten sírva fakadna. A Microsoft meg egy sokmilliárdos cég, 40 év szoftverfejlesztési tapasztalattal.
Nehéz ügy tesztet írni a Windows 10-ről, mert amit most látunk, az csak egy pillanatnyi állapot, ami folyamatosan változni fog, és erre nem kell majd éveket várni. Talán új funkciókat kap a zenelejátszó, lassan upgrade-elgetik majd a levelezőt és a naptárat is. Ha a Windows Insider program ötmillió tesztelője tovább használja a béta verziókat, és küldik majd a visszajelzéseket a Microsoftnak, akkor a szoftvercég könnyebben megtalálja majd a jó irányt.
Mi a Windows 10 legnagyobb hibája? Az, hogy számítógépre való. Tableten az ember nem akar beállításokkal, driverekkel és kompatibilitással foglalkozni. Több milliárd ember megtapasztalta, hogy milyen egyszerű ma az Androidon vagy az iOS-en beállítani a dolgokat, képtelenség belefutni bonyolult, szakértelmet igénylő dolgokba.
A Microsoft még mindig egy átalakulási folyamat közepén van, a Windows 10 sem zárja ezt le. A vége pedig az lesz, hogy a szoftvercégnek már nem is az operációs rendszer, nem maga a szoftver termeli majd a bevételt, hanem azok az online szolgáltatások, amiket a rendszeren keresztül eladhat: az Office 365, a Skype-percek, a OneDrive tárhelyek, a könyvek, tévéshow-k, mozifilmek és zenék.