Az Airbus két munkatársa, Marco Prampolini és Yohann Corabeuf még júliusban nyújtott be egy dokumentumot az amerikai Szabadalmi és Védjegyi Hivatalhoz egy vadonatúj utasszállító gép tervrajzairól. Ebből már sejthető, hogy nem holnap fog felszállni, de az már a papírokból látszik, hogy az Airbusnál feltaláltak egy irtózatosan gyors járművet.

Igen: az Airbus gépe csaknem hiperszonikus sebességgel haladhat (vagyis a hangsebesség ötszörösével), de azért nem ennyire nagyravágyók: beérik a 4,5 Machhal is is.

A Patentyoginál dolgozó Deepak Gupta Linkedin-profilja szerint az Airbus simán megtehetné 1 óra alatt a New York–London-távot. A 2 Machhal – a hangsebesség kétszeresével – száguldó Concorde-nak ehhez még három és fél óra kellett (és azóta ki is vonták a forgalomból). Ma az Airbus egy átlagos utasszállítója például az A330 7-8 óra alatt tud átkelni az Atlanti-óceánon. Ez nemhogy a hiper-, de még a szuperszonikus sebességet sem éri el – még akkor sem, ha erős hátszéllel úgy tűnhet.

Az utasszállítót háromféle motorral szerelnék fel: két sugárhajtóművel, két torlósugár-hajtóművel (ramjet), illetve egy rakétamotorral. A felszálláshoz a géptest hasán elhelyezett sugárhajtóműveket és a gép hátulján található rakétamotort használnák.

1. Miután elhagyja a kifutópályát, az Airbus függőlegesen fog felszállni, akár az űrsiklók.
2. Mielőtt elérné a hangsebességet, a sugárhajtóművek visszahúzódnak a géptestbe, és az Airbus kizárólag a rakétamotor segítségével emelkedik tovább.
3. A 30 kilométeres repülési magasság elérése után a rakétahajtómű is visszahúzódik a gépbe.
4. Ekkor kapcsolnak be a szárnyak alá épített ramjetek; ezek ugyanolyan elven működnek, mint a világ leggyorsabb repülőgépe, az SR–71 Blackbird.
5. Ezután az Airbus utazósebességre kapcsol, és eléri a 3000 mérföldes / 4828 kilométeres óránkénti sebességet.

Az Airbus szerint ehhez a teljesítményhez speciális, hidrogén alapú üzemanyagokat fognak használni. A gép formatervezésénél az elsődleges szempont az volt, hogy mérsékeljék a hangrobbanás keltette zajt, amikor a gép eléri a hangsebességet. A Concorde-ot gyakran kritizálták a hangrobbanások miatt, és a Rolls-Royce motorok is szörnyű zajt csaptak.

A gyártó úgy véli, a (csaknem) hiperszonikus utasszállítót civil és katonai célokra egyaránt fel lehet használni. És nem, nemcsak úgy értik, hogy egy Blackbird sebességével lehetne kommandóosztagokat juttatni Londonból Afganisztánba egy órán belül: ennél konkrétabb dolgokat ajánlgatnak.

A Concorde-projekt üzletileg nem volt sikeres – a méregdrága jegyek miatt nem lett belőle akkora közönségsiker, mint a fapados járatokból –, de ez nem számít: amíg az Airbus előáll egy működő prototípussal, addig ráérnek kitalálni, hogy tegyenek jövedelmezővé egy villámgyors utasszállítót. (Például úgy, hogy hadiipari megrendelésekkel kompenzálnak.) De ha sikerül megépíteni, az övék lesz a világ leggyorsabb repülőgépe – hacsak a Lockheed Martin meg nem előzi őket.