Okospántot húzna a csuklójára, hátha az segít egészségesebben élni? Esetleg már a karácsonyi ajándékokon gondolkozik? Hasznos dolog mérni a testünk paramétereit, de nem biztos, hogy az a csuklópánt elég okos lesz.
Már a lakásunk ajtaján kopogtat az újabb fitneszforradalom, de nem a jóganadrágok lesznek minden eddiginél kerekebbek. Egy nagy rakás fitneszbizbaszt kipróbáltam, számoltam velük lépést, szívdobogást és álmatlanul töltött órákat, majd egy kiváló okosegészségügyi találkozó Schwarzenegger bicepszénél is feszesebbé tette a történetet.
Mezei júzerként – definiáljuk pontosabban: a futás, bringázás, bkv-zás, sörözés és kajálás konkáv sokszögében bolyongó halandóként – azt tapasztaltam, hogy az 50-70 ezer forintos fitneszpántok és órák legnagyobb szolgáltatása ez:
Az erre adott tipikus reakció:
Szép számok ezek, de mihez kezdjünk velük? 8192 lépés miért nem elég? 5 óra alvás már oké lesz? Most akkor a nyugalmi pulzust nézzem, vagy az edzés közbeni csúcsokat? Kereshetünk válaszokat a weben, de nem érdemes, mert akármit írunk be, a Google úgyis azt az eredményt hozza ki, hogy rákosak vagyunk.
Sajnos a fitneszpántok sem nyújtanak sokkal több segítséget. A legolcsóbbak tényleg csak adnak egy számot, amit legfeljebb a lottózóban tudnánk értelmesen felhasználni. A középkategória színes grafikonokat is ad, ojvé, megoszthatjuk a Facebookon, hogy ma egy kicsit több, ami tegnap kicsit kevesebb volt. A drágább cuccok egy több információt próbálnak átadni, talán egy kicsit elmagyarázzák, hogy mi az az R.E.M., hogy másfél óra mély álom mennyire tér el az átlagtól, de a részletekbe nem mennek bele.
A hiperdrága Apple Watch sem sípolt rezegve, hogy 184-es pulzussal ne rohangáljak már, mert ha így folytatom, akkor a következő sportesemény búvárkodás lesz. Koporsóban, két köbméter föld alatt.
Jawbone UP3: fantasztikus chartokat gyárt az alvás közbeni szívritmusunkról, és az amerikai Mayo Clinic rövid szaktanácsait is az eredmények mellé teszi. Ezek az információk azonban lehetnének sokkal bővebbek is.
Microsoft Band: nagyon kényelmetlen, merev. Van benne GPS, tehát a bringázást is nyomon tudja követni, nem csak a megtett lépéseket számolja.
Fitbit Charge HR: kényelmes, könnyű, csak a kijelzője nagyon pici, és ez sem vízálló. Folyamatosan méri a pulzusunkat.
Viccesen hangzik, de egy kórházigazgató megerősített abban, hogy a pulzusmérős sportolást eleve egy terheléses vizsgálattal kéne kezdeni, és erre kapásból elkölthetjük egy okosóra árát. Náluk egy teljesen épnek tűnő fiatalember pont ezen a vizsgálaton meghalt, és persze ott azonnal újraélesztették. Szerencséje volt, hogy ez ott történt, és nem a margitszigeti rekortánon.
Ami most kapható, az csak egy vicc. A gyerekcipő fűzőjének a végén a műanyag pöcök.
– mondta Meskó Bertalan a különböző fitnesz és orvosi eszközökről. Ő erről a témáról a világ legrangosabb egyetemein tart előadásokat, képzéseket, köztük például a Semmelweis hallgatóinak is. Mint kifejtette, ezek az kütyük lehetővé fogják tenni, hogy az orvosok és a páciensek egy szintre kell kerüljenek, mert a rendelőn kívül is rengeteg adatot tudunk gyűjteni a testünk működéséről. De ahhoz, hogy a kütyük valóban hasznosak legyenek, több lépésnek meg kell történnie.
Először is a kütyüket ismertté kell tenni, hogy az emberek tudjanak arról, mi mindent lehet mérni az orvosok segítsége nélkül. Ebben elképesztően nagy szerepe van az olyan közszereplőknek, akikre a fél világ figyel. Barack Obamán, az Egyesült Államok elnökén például egy Fitbit fitneszpántot lehetett látni.
Csak halkan teszem hozzá, hogy bár nálunk is sportolnak politikusok, a stadionépítésre elköltött tízmilliárdok nem biztos, hogy ezt a célt szolgálják. Az odalátogató embereknek igen kis része fog versenyszerűen sportolni, miközben nagyságrendekkel több ember alkoholt és más egészségtelen dolgokat töm magába.
Másodsorban az embereknek is meg kell mutatni, hogyan tudnak egészségesen élni, mert
a mostani egészségügyi rendszer nem fenntartható.
Meskó Bertalan azt reméli, hogy a jól működő társadalmakban luxus lesz az egészségrombolás, és aki így tesz, azzal megfizettetik ennek a többlet költségeit. Hogy ez megvalósuljon, ahhoz előbb rengeteg adatot kell begyűjteni, mérhetővé kell tenni az emberek állapotát.
A szakember azonban arra is rámutatott, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézni, ha egészségtudatos életre törekszünk. Miközben bemutatta a hightech cuccait, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy óriási a különbség egy hozzá hasonló orvos és a többiek között.
Elmagyarázta, hogy az eszközök nagy részére neki már semmi szüksége nincs. Az alvásfigyelő órával például kiderítette, hogy kevés időt tölt mély, pihentető álomban. Csakhogy ő orvosként azt is pontosan tudja, hogy mi minden befolyásolhatja az alvását (esetében például az esti sportolás, és a vacsora ideje), ezért viszonylag könnyen át tudta alakítani az életvitelét, hogy a végeredmény jó legyen, és minden reggel frissen ébredjen.
Még egy sor olyan körülmény van, a munkánk jellegétől a betegségeinken és gyógyszereinken át egészen az elfogyasztott ételekig, ami hat az alvásunk minőségére. Mivel éppen az lenne a fitneszcuccok lényege, hogy ne kelljen mindenki mellé orvost állítani, az appokat muszáj lesz feltölteni szakmailag hiteles, támogató tartalommal.
A fitneszeszközök csak a jéghegy csúcsát jelentik. Jönnek a bőrre tetoválható bioszenzorok, a kézi MRI-k és CT-k, a zsebre vágható szívultrahangok, és egy napon talán ugyanolyan olcsók és elterjedtek lesznek, mint az elektromos habverő. Ezeket már érdemes lesz közvetlenül bekötni az állami egészségügyi rendszerbe, csak még elő kell készíteni a terepet. Hazánkban nincs elektronikus gyógyszerrecept sem, amit a régió országaiban már évekkel ezelőtt megvalósítottak, az orvosaink néha a saját intézményükön belül sem férnek hozzá a más osztályokon felvett leletekhez, és nincsenek egységesítve az adatbázisok. Ebbe a káoszba nem biztos, hogy érdemes lenne beleönteni még több adatot.
Az orvosok és a betegek közti kommunikációs hézagra mutatott rá Száz Levente, a Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület alelnöke is, a vállalkozása által kifejlesztett alkalmazás példáján. A Laborom nevű app a diabéteszesek méréseit rendszerezi, hogy minden információ meglegyen a cukorszintjükről, a fogyasztásukról és hogy mennyi inzulint lőttek be maguknak. Elmondása szerint sokat kellett az orvosok és páciensek közt rohangálni, amíg sikerült olyan formában ábrázolni az adatot, hogy azt a beteg is megértse, és az orvos is elfogadja.
Az eddigiekből könnyen kitalálható, hogy most senkinek sem tudom jó szívvel ajánlani a fitneszkütyük beszerzését. Kivéve persze, ha élsportolóként vagy bármilyen más okból rendszeresen tud konzultálni szakértő orvossal. Vagy esetleg akkor, ha igazából csak játszani akar, versenyezni önmagával, de ebben az esetben se verje magát túl nagy kiadásokba, erre a legegyszerűbb lépésszámláló is jó, ami egyre több okostelefonban eleve megtalálható. Persze annak is örülök, ha mindezek ellenére hajlandó elkölteni 50-100 ezer forintot okosórára, mert önnek köszönhetően fog tőkéhez jutni, és tovább fejlődni ez az iparág.