A héten Budapesten konferenciázik az ENSZ távközlési szervezete, és ez a magyar politikusokat is nagyívű nyilatkozatokra ösztönözte. A Facebook megadóztatásától az oktatási projektekig volt itt minden, de nagyon úgy néz ki, hogy a legizgalmasabb ötletet, a minden netezőt érintő adócsökkentést már rég elmeszelte a kormány.
A magyar kormány tagjai mostanában elég sokat beszélnek arról , hogy mihez kellene kezdeni az internettel, aminek nagyjából 400 ezer munkahelyet köszönhetünk, továbbá az export 8,3 százalékát és a GDP 12 százalékát. A vezető politikusok három jelmondatát érdemes kiemelni:
Az internet ugyanolyan közmű, mint gáz- és a vízhálózat, és nagy hatással van az életszínvonalunkra. A Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos által levezényelt internetes konzultáció több mint harmincezer hozzászóló véleményére alapozva megállapította, hogy
Ez eddig is egyértelmű volt, és erre reagálva dobta be Deutsch az ötletet, hogy az internetes hozzáférések áfáját le kéne vinni 18 százalékra a mostani szupermagas 27 százalékról. Nagyon úgy tűnik, hogy ebből most semmi sem lesz, ugyanis azt nyilatkozta Tállai András, a gazdasági minisztérium parlamenti államtitkára, hogy ők nem akarják csökkenteni ezt az adót.
A magas adó azonban jelentősen fékezi a digitális gazdaság fejlődését. Minden egyes forint, amit az internetezés lehetőségére költünk el, a digitális gazdaság innovatív vállalkozásaitól veszi el a pénzt. Azoktól a cégektől, amelyek az internetet próbálják megtölteni hasznos tartalommal, üzleti, egészségügyi, oktatási vagy egyszerűen csak szórakoztató szolgáltatásokat akarnak nyújtani, hiszen az adó által elvitt a forintokat nem náluk fogjuk elkölteni.
Az nagyon jó terv, hogy a kormány a következő öt évben kis- és középvállalkozások ezreinek – jellemzően startupoknak – akar pénzügyi segítséget nyújtani, hogy az új termékeikkel meg tudjanak kapaszkodni a világpiacon – erről beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a napokban az ENSZ távközlési tagozatának (ITU) konferenciáján, valamint arról, hogy jövőre már legalább negyven különböző állami szolgáltatás lesz online elérhető. Csakhogy az áfa magasan tartásával a netezésre és az online szolgáltatásokra elköltött pénz nagy része egyaránt az államkasszába csorog vissza.
Kormányzati képviselőink büszkén lobogtatták a budapesti ITU-konferencia résztvevői előtt, hogy mi a hálózati infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos 2020-as célkitűzéseket hazánk már 2018-ban el fogja érni, és minden egyes háztartásban lesz szélesessávú internet. Erre óriási összeget fordítunk, nagyjából 150 milliárd forint megy a hozzáférések kiépítésére, és a távközlési cégek is beszálltak a buliba.
A Telekom hálózatfejlesztési terveiről már írtunk, a társaság idén újabb félmillió nagy sebességű végpontot épít ki, amivel 2,2 millióra nő a gyors internethez hozzáférő háztartások száma. A saját hálózattal jóval kisebb területet lefedő Invitel idén év végéig 160 ezer nagy sebességű végponttal bővít, és így a szolgáltatási területén közel 600 ezerre nő a modern végpontok a száma.
A következő években a Szupergyors Internet Projekt (SZIP) pályázatain elnyert támogatásokból épülnek ki további végpontok. Ebben az állami programban, amire bármelyik távközlési cég jelentkezhet, az ország fehér foltjait fedik le. Azokat a régiókat, ahol üzleti alapon nem érné meg a szélessávú kapcsolat kiépítése.
A digitális társadalom kialakulásához azonban nemcsak infrastruktúra kell, hanem a felhasználók tudása, magabiztossága is, hogy képesek legyenek élni az internet által kínált előnyökkel. Varga Mihály a konferencián arra is rámutatott, hogy a magyar lakosság harmada nem rendelkezik digitális képességekkel, ezért a kormány – komoly uniós támogatással – kétszázezer ember továbbképzését vállalta. Sajnos a PISA-tesztek is a képességek hiányát mutatják. 2012-ben hazánk diákjai szerepeltek a legrosszabbul a digitális szövegértést felmérő teszten (itt van róla egy összefoglaló, pdf-ben).
Hiába építjük ki a szélessávot 2018-ra, az állam és a távközlési cégek elképesztő támogatásával, ha ehhez nem tudunk felhasználói és egyben fizetőképes vevői igényt társítani.
Orbán Viktor az ITU-n megtartott nyitóbeszédében az internetes konzultáció eredményeit is idézte, és azt mondta, hogy a nemzetközi webes cégeknek is adózniuk kellene hazánkban.
Egyértelmű volt a magyar emberek álláspontfoglalása a tekintetben is, hogy a multinacionális cégek vegyék ki a részüket a digitális gazdaság fejlesztéséből és a közteherviselésből is
A miniszterelnök ügyesen meglovagolta az amerikai cégekkel szemben kialakult európai szembenállás egyre erősödő hullámát, bár uniós szinten a hangsúly most az adatvédelmen van. Az erősebb uniós adatvédelmi törvényekkel tartják sakkban az amerikai cégeket, amelyek egy korábbi megállapodást érvénytelenítése miatt nehezebben tudják majd tengerentúlra vinni az európai felhasználók személyes adatait.
Az adóztatás ötlete onnan jött, hogy a Facebook, a Google és a többi webes multi általában egyetlen uniós központból működteti az európai szolgáltatását, ami azt jelenti, hogy a milliárdos reklámbevételek ebbe a központba futnak be. Ez kétségtelenül negatívan hat azon tagállamok online hirdetési piacára, ahol nincs ezen cégeknek leadózott bevételük. Hogy mennyit nyernénk a cégekre kivetett adókkal, az a behajtás módjától is függ. Ha okosan adóztatunk, akkor arra is ösztönözhetjük a vállalkozásokat, hogy némi kedvezményért cserébe nálunk építsék ki az európai bázisukat, és ezzel jóval többet nyerünk, mintha csak a markunkat tartanánk.