Mi van, ha elutasítjuk az oktatási rendszert? Mi van, ha nem tanítjuk az innovációt, hanem egyszerűen csak csinájuk? Ezek a provokatív kérdések is elhangzottak a hétvégén megrendezett Digitális Pedagógus konferencián, ahol tanárok és startupok próbáltak ezekre válaszokat adni.
Olyan iskolát akarok a gyerekemnek, ahol nem használnak prezentációs szoftvert
– ez igencsak ódivatú kijelentésnek tűnhet, főleg hogy a hétvégén megrendezett Digitális Pedagógus konferencián hangzott el. Itt az előadók arra keresték a választ, hogy a több száz éves alapokra épülő oktatás miként tud megbarátkozni a modern technikával. És akkor még el sem árultam, hogy a fenti mondatot Halácsy Pétertől idéztem, aki a Prezi alapítója, és a vállalata online prezentációkészítő megoldást gyárt. Ráadásul elég nagy sikerrel.
Halácsy kifejtette, elsősorban azt várja az iskolától, hogy a gyermekét tanítsák meg csapatban dolgozni.
Mondok valami sokkolót: a mai szakmák fele megszűnik, mire az ötéves gyerekem harmincöt lesz. Addigra az autóvezetést is be fogják tiltani, mert az algoritmusok jobban vezetnek, mint mi.
– tette hozzá a menő startupnál dolgozó szakember. Azt is megmutatta, hogy mi kell a jó csoportmunkához, mit használnak ők a Prezinél:
A brainstorming jellegű ötletelés, amikor mindenki bemondhatja az ötletét, szerinte csak az extrovertált, agresszív egyéniségeknek kedvez. Ők az ötleteiket cetlikre írják fel névtelenül, mert nem mindig a sokak által sztárolt vezető fejlesztők ötlete a legjobb.
Idén megújul a tavaly díjnyertes nyelvoktató app, az okostelefonokra kifejlesztett Xeropan. Ebben most hanganyagokkal és videókkal teszik élvezetesebbé a nyelvtanulást. A következő verzióban egy időutazó professzor történetén járhatjuk majd végig a tananyag különböző szintjeit, mintha csak egy szépen megrajzolt játékkal játszanánk.
De egyelőre nem kell Halácsynak aggódnia, mert nem kütyükkel, hanem gyerekekkel vannak tele. „Minden általánosítás sántít, de nem áll messze a valóságtól, ha azt mondom, hogy sokan járnak egy osztályba, zsúfoltak a termek, a berendezés hagyományos, és nagy különbségek vannak számítástechnikai felszereltségben.” - mondta előadásában Sallai Éva, az Eszterházy Károly főiskola tanszékvezető docense.
A digitális fejlődés azonban olyan nagy mértékű, hogy annak már látszania kellene az iskolákban is – tette hozzá. Most viszont még csak azt tapasztaljuk, hogy
áttörte az iskola falát valami új, friss, izgalmas.
Nagyon sok diáknak van okostelefonja, és valószínűleg a számítógépes játékok hatására merült fel bennük az igény arra, hogy azonnal tudjanak kommunikálni, rögtön kapjanak visszajelzést a munkájukról. Ez azonban nehezen teljesíthető, hiszen a tanárok egy nap alatt akár 150 különböző diákkal is találkoznak.
A gyermekek motiválását is akadályozza a digitális technika, mert az okostelefonokon mindent megkapunk ingyen, kiváló minőségben. Bármilyen információt meg tudunk nézni, és emiatt sokan megkérdőjelezik, hogy miért kell az iskolában tudást szerezni - mondta Rab Árpád, aki több évtizede kutatja a digitális kultúra fejlődését. Szerinte a diákok valós problémákkal akarnak foglalkozni, nem olyanokkal, amiket a tanárok mesterségesen generálnak.
Otthon sokkal látványosabb helyzeteket és problémákat látunk, mint az iskolában.
Szerencsére magyar startup cégeknek is vannak erre válaszaik. A Várnagy Priszcilla által alapított Be-novative kimondottan azt várja a velük együtt dolgozó cégektől, hogy a felhasználói közösségünknek olyan kérdéseket tegyenek fel, amelyekre még sehol senki nem adott egyetlen kizárólagosan elfogadható jó megoldást. A Be-novative a crowdsourcing módszerével köti össze a megoldásokat kereső cégeket és a diákokat, akik így valós problémákon dolgozhatnak.
Farkas Róbert, a Videotanár vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy már a megfogalmazással is óvatosan kell bánni.
Az iskolákban problémákról beszélnek, a cégekben megoldásokról. Az iskolákban rengeteg kérdést tesznek fel a diákoknak, míg a cégekben a dolgozók teszik fel a kérdéseket, és a csapat együtt keresi a jó ötleteket.
A Videotanár például már negyedszerre találja ki újra, hogy miként kéne működnie - mondta Farkas Róbert. A tanárok által feltöltött videókkal indultak, most azonban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a weboldalukon elérhető online tesztek.
A túlterhelt pedagógusok időhiányára pedig a Redmenta kínál megoldást. A hazai fejlesztésű oktatási asszisztens a feladatlapok összeállítását teszi rém egyszerűvé és gyorssá. A mindössze 15 perces bemutatón több feladatlapot összeállítottak: először saját kérdések és válaszok begépelésével, majd más tanárok korábban létrehozott kérdéseiből válogatva.
A másfél éve elindított Skool projektben lányoknak mutatják meg a programozást, mert hazánkban is erősek az előítéletek, és emiatt kevesen kerülnek szoros kapcsolatba a technológiával. Scratchben vezetik rá a lányokat az algoritmikus gondolkodásra, és úgy alakítják ki a programot, hogy a tanfolyamokról kellő önbizalommal távozzanak, azt érezve, hogy ők is tudnak programot írni. Már több mint ötszáz lány vett részt a tanfolyamaikon, 20 céges partner és 180 önkéntes segíti a működésüket, és most iskolai partnereket keresnek, hogy szélesebb körben tudják népszerűsíteni a kódolást.
Hamarosan a kapható lesz a Codie robot is, amivel játékosan lehet elsajátítani a programozás alapjait, ráadásul egy cuki lánctalpas autó segítségével, ami biztosan hosszabb leköti a gyermekek figyelmét. A fejlesztőcsapat egy sikeres Indiegogo-kampánnyal vezettek be a piacra a kütyüt, és a megrendelők idén ősszel juthatnak hozzá a robotjátékhoz.