Pár hónapja már tudjuk, hogy a az USA kormányzata a Boeing repülőgépgyártót választotta ki, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői főparancsnokának különgépe, az elnöki Air Force One megépítse, most pedig előszerződést kötöttek a gyárral, hogy elkezdődhessenek az előkészületek – írta hétfői számában a The New York Times.

Az jövő Air Force One-ja leghamarabb 2023-ra épülhet meg. Az új különgép előállítására a következő pénzügyi évre 102 millió dollárt irányoztak elő, az azutáni öt évben pedig további 3 milliárdot költenek majd rá - nem számítva az előre nem látott kiadásokat, írja az MTI.

A repülőgépnek képesnek kell lennie arra, hogy a világon bárhová elszállítsa az elnököt úgy, hogy ő közben a levegőből akár egy háborút is irányítani tudjon. A Boeing 747-8-as típusú, új gépnek nagyobbnak, erősebbnek és műszaki szempontból sokkal fejlettebbnek kell lennie a jelenleg használt Boeing 747-200B Jumbónál.

Az új különgép megépítését még George W. Bush elnök kezdeményezte, ám a projekt megvalósítását fel kellett függeszteni a recesszió miatt.

Az amerikai légierő által hivatalosan VC-25A kódnéven emlegetett Boeing 747-200-asokból kettő van. A hosszabb utakon ezek a repülőgépek szállítják az elnököt, kivéve akkor, ha a fogadó repülőtér leszállópályája túl rövid a fogadásukhoz. Közülük mindig azt nevezik Air Force One-nak, amelyik éppen az elnököt szállítja. (Ugyanez a helyzet a tengerészgyalogság kezelésében álló helikopterekkel: a Marine One az a jármű, amelyikben az államfő-főparancsnok éppen helyet foglal.)

A most használatban lévő Boeingeket, amelyek függőleges vezérsíkjukon a 28000-es, illetve a 29000-es kódszámot viselik, még Ronald Reagan rendelte meg, és George H.W. Bush (az idősebb Bush elnök) vette használatba 1990-ben, amikor még létezett a Szovjetunió, és a Fehér Ház munkatársai még csipogót és faxot használtak a kommunikációhoz.

A Boeing már több mint két évtizede leállt a 747-200-asok gyártásával. Ilyen gépekből már csak 20 repül a világon; túlnyomórészt teherszállítógépnek használják őket fejlődő országokban. Alkatrészt már nem gyártanak hozzájuk, ezért a légierőnek szükség esetén meg kell rendelnie a gép elemeinek elkészítését. A műszaki ellenőrzések és a karbantartási munkák miatt szinte nincs olyan időpont, hogy az elnöki repülők valamelyike ne lenne szolgálaton kívül.

Az első elnök, aki az ő külön használatára megépített repülőgépet vett igénybe, Franklin D. Roosevelt volt, és először 1945-ben a Sacred Cow (Szent Tehén) fedélzetén utazott ilyennel. Az Air Force One elnevezést Dwight Eisenhower idején kezdték el használni.

Kilenc volt elnöki repülőgépet a légierő daytoni múzeumában állítottak ki, a tizediket pedig, amely háttérként szolgált a republikánus elnökjelölt-aspiránsok idei második televíziós vitájához, a kaliforniai Simi Valleyben található Reagan Elnöki Könyvtár kölcsön vette.

A jelenlegi különgépek három szinten megoszló alapterülete csaknem 372 négyzetméter. Van bennük dolgozószoba, tárgyalóterem, hálószoba és egészségügyi helyiség is, amelyben szükség esetén műtétet is lehet végezni.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően az ifjabb Bush elnök támaszpontról támaszpontra repült az Air Force One-nal, attól tartva, hogy maga is merénylet célpontjává válik. A kommunikációban akkor tapasztalt fennakadások kihozták sodrából az amerikai haderő parancsnokát, aminek hatására a gépen korszerűsítéseket hajtottak végre.

A jövő elnöki gépének kiszemelt Boeing 747-8-as típus mintegy 76 méter hosszú, a levegőben való újratankolás nélküli repülési távolsága több mint 12 550 kilométer, hajtóműveinek tolóereje pedig csaknem 296 kN. Az új Air Force One-t úgy építik meg, hogy ellen tudjon állni az elektromágneses impulzusoknak és a nukleáris sugárzásnak. A repülőt csaknem biztosan felszerelik a hőkereső rakéták elleni védelemmel.

Az elnöki különgép repülési költsége óránként 180 ezer dollár. Az új Air Force One megépítését egyik amerikai nagy párt sem ellenzi. A The New York Times szerint ebben az is közrejátszik, hogy nem tudni: annak elkészültekor melyikük ellenőrzése alatt áll majd a Fehér Ház.

Az elnöki gépre amúgy csak egy igen szűk kör jut fel, sőt aki feljut, az sem járhatja be szabadon, az elnöki lakosztályba csak az elnök közvetlen környezetének van bejárása, illetve annak a néhány, magas rangú vendégnek, aki valamiért szintén a géppel utazik.

Persze nem olyan nagy baj, ha valaki nem élvezheti a légi Fehér Ház kényelmét, az egy emelettel lejjebb lévő, átlagos utasoknak fenntartott területet is a hagyományos járatok első osztályainak kényelmével rendezték be a korábban használt modelleken is, nyilván így lesz ez az új Air Force One-on is. De hogy mi a különbség az elnöki körülmények és a sima első osztály között? Ken Walsh amerikai újságíró (aki olyan sokszor ült a gépen, hogy végül könyvet is írt a témáról) szerint erre a kérdésre egyszerű a válasz. „Ha a hivatali idejük végén megkérdezik az elnököket, hogy mi hiányzik majd a legjobban, általában egyszerű a válasz: az Air Force One.”