Ma még hihetetlen varázslatnak tűnhet, pedig nem kisebb szervezet, mint az USA haditechnikai ügynöksége, a DARPA irányításával készülnek a levegőben eltűnő csomagszállító eszközök. A semmivé foszló szerkezetekkel a a Vanishing Programmable Resources (VAPR) programban foglalkoznak a mérnökök.

Sokféle szituációban hasznosak lehetnek a munka elvégzése után megsemmisülő eszközök. Ilyenek például a csatamezőre telepített szenzorok és kommunikációs segédeszközök, amiket általában nem tudnak használat után begyűjteni, és túlságosan nagyvonalú lenne csak úgy otthagyni őket, hogy az ellenséges mérnökök némi buherálás után mindent megtudjanak az aktuális csúcstechnológiákról.

A VAPR kutatói már előálltak olyan anyagokkal, amelyek a levegőben semmivé tudnak válni. Az egyik ilyen polimer szilárd halmazállapotúból egyszerűen gázzá válik, míg agy üvegszerű anyag apró darabokra törik a használat után.

Ezeket az anyagokat a beszédes ICARUS ( Inbound, Controlled, Air-Releasable, Unrecoverable Systems ) projektben fogják kombinálni, hogy nagyobb eltűnő struktúrákat alkossanak belőlük. Ahogy az Ikarusz nevű görög mitológiai alak vált a tenger martalékává, miután a Naphoz közeledve leváltak  a felragasztott szárnyai   , úgy fognak az ICARUS projektben kifejlesztett eszközök is eltűnni, miután elvégezték a rájuk bízott munkát.

A repülő eszközökön jól tudnák használni katasztrófahelyzetben is, amikor ennivalót vagy gyógyszereket kell eljuttatni nehezen megközelíthető helyekre, és komoly nehézséget jelentene még arra is odafigyelni, hogy a szállítóeszköz visszajusson a feladóhoz.

Arra egyelőre ne számítsunk, hogy a helyi postást is eltűnő drónok helyettesítik, mert ahhoz valószínűleg túl drága lesz a legyártásuk. A DARPA úgy véli, hogy csak nagyon kivételes helyzetekben lesz szükség rájuk, amikor valóban semmilyen más megoldás nem kínálkozik.