Sokan keverik az energiatakarékosságot és az energiahatékonyságot, és inkább 12 fokban ülnek otthon, hogy csökkentsék a fűtésszámlát, mint hogy új fűtésrendszerre váltsanak. Mások abban hisznek, hogy olcsóbb folyamatosan járatni a számítógépet, mint ki-be kapcsolgatni. De mit kell tennünk az igazi rezsicsökkentésért?
A készülékek többsége még akkor is felvesz valamennyi áramot, ha ki van kapcsolva. Ez igaz minden eszközre, aminek beépített órája vagy állapotjelző ledje van, esetleg ki-be lehet kapcsolni egy távirányítóval. A folyamatos áramfelvételt csak az szakítja meg, ha a készüléket kihúzzuk a konnektorból.
Tényleg. A British Gas a hivatalos honlapján is megemlíti, hogy a bedugott töltők is fogyasztanak energiát. Erről puszta kézzel is meggyőződhet: csak tapogassa meg a töltőt, és ha meleg, akkor biztos lehet benne, hogy az elektromosság tartja melegen. Azt viszont a BG is megjegyzi, hogy a márkás töltőkre ez általában kevésbé jellemző.
Tény, hogy a folyamatos ki-be kapcsolás nem tesz jót a tápegységnek, és minden egyes üzembe helyezés csak rontja a készülék élettartamát. De a takarékosságra hivatkozva ne járassa állandóan a gépet; nyilván a kocsiját se hagyja állandóan járó motorral, csak hogy kímélje a slusszkulcsot. A tápegység és a kapcsológomb jó eséllyel túlélik a számítógép többi részét, úgyhogy nyugodtan kapcsolja ki a gépét – így a legtakarékosabb. Ha készenléti módba teszi, az is jobb a semminél.
Radiátor, radiátor, radiátor. Hőtermelésre az elektromos áram a legkevésbé alkalmas – mármint nem a hatékonyságát, hanem a belekerülési költségét tekintve. Ha azt látjuk, hogy valami tűzforró, és be van dugva a konnektorba, majdnem biztosak lehetünk benne, hogy valósággal zabálja az áramot és a fogyasztást a bankszámlánk fogja bánni. Már azzal is sokat spórolhatnak, ha vasalás helyett inkább elegyengetik a ruhákat a szárítón.
Nem igaz, mégis sokan hisznek benne. De már akkor is érdemes lekapcsolni a villanyt, ha csak pár percre megyünk ki a helyiségből, mert még ez is többet fogyaszt, mint az a tizedmásodpercnyi kiugrás a fogyasztásban, ami a fölkapcsolást követi.
Hogy a fényüket ki tudja megszokni, az ízlés kérdése. Az viszont tény hogy ezek az izzók tartalmaznak némi higanyt, és a higany csakugyan mérgező. De a hagyományos izzók többet fogyasztanak, így az elektromos hálózatot tápláló szénerőműveknek is többet kell termelniük, ha ezeket használjuk. Így viszont sokkal több higanyt juttatnak a légkörbe, mint a villanykörték. Ha szelektíven gyűjtjük a szemetet, a környezetkárosítás is minimalizálható.
Igen népszerű tévhit, de az energiahatékonysági szakértők szerint nincs alapja. Egy ház visszafűtése nem igényel több energiát, mint a langyosan tartása. De már azzal is sokat takaríthat meg, ha állandóan az aktuális hőérzetéhez igazítja a termosztátot, és nem fűt akkor is uránizotóppal, ha csak kellemes hűvös van.
Az energiatakarékosság célja, hogy kevesebb energiát használjunk; az energiahatékonyság viszont arról szól, hogy ugyanannyi energiát jóval hatékonyabban használjuk föl. Energiatakarékosság: lekapcsolni a villanyt, ha kimegyünk a szobából. Energiahatékonyság: keveset fogyasztó izzókat használni. Mindkettőnek fontos szerepe van az energiafogyasztás csökkentésében, de az energiahatékonyság nem jelent automatikusan életminőség-romlást. Nem kell 12 fokban ücsörögnünk télen, hogy ki tudjuk fizetni a fűtésszámlát, ha áldozunk valamennyit a jól szigetelő nyílászárókra, és nem ragaszkodunk a távfűtéshez.
A napelem éjjel nem használható, a szélerőmű kiszámíthatatlan, a ledes égő sokba kerül. Igen, úgy tűnhet, hogy az energiahatékonyság nem olcsó mulatság, ráadásul macerássá is teszi az életünket. Ez egy elég nehezen cáfolható mítosz. Az energiahatékonysági befektetések viszont drámai mértékben csökkenthetik a rezsit. Egy ledes izzó valóban drágább, mint a hagyományos égő, de rettentő sokáig működik; a befektetés csak hosszú távon térül meg. Olcsóbb azonnal letekerni a fűtést, mert annak azonnal kimutatható haszna van, de egy új fűtés-hűtés rendszer beépítése csak később válik befektetéssé.