Egy évtized sem telt el azóta, hogy a Tesla első prototípusai kigördültek az utakra, de az amerikai vállalat már többször sokkolta az évszázados múltra visszatekintő autógyártókat. Legutóbb október 15-én hívta fel magára a figyelmet, amikor
Igen, jól hallották, ahogy a Windows frissült a pc-ken a modernebb 10-es verzióra, úgy kerültek teljesen új tulajdonságok erre az autóra a nemrég kiadott 7.0-s szoftvercsomaggal. Az automatikus sávváltást, kormányzást és parkolást aktiváló update automatikusan letöltődik a fedélzeti számítógépre, amikor a garázsban álló autó felcsatlakozik az otthoni wifire. Azt azért hozzátennénk, hogy a Teslákon nem Windows fut, hanem egy speciális Linux-változat.
Az elmúlt egy évben legyártott összes Model S-ben megtalálhatók a robotsofőrt támogató hardverek. Az autó ultrahanggal érzékeli az őt körülvevő tárgyakat, az autó orrába telepített radar állapítja meg a követési távolságot, a szélvédő mögé telepített kamera a táblákat és a sávelválasztó vonalakat figyeli. A robotpilóta folyamatosan egyezteti a változó környezetet megfigyelő szenzorok adatait a GPS jeleivel és a nagy felbontású térképekkel, hogy átfogóbb képet kapjon a saját helyzetéről, a többi járműről, és hogy a navigációban kijelölt úti cél felé tart-e.
Ez még nem a gépek lázadása
- mondta az autó tulajdonosa, miközben az M0-s autópályán elkezdett indexelni, hogy a robotpilótát sávváltásra utasítsa. A számítógép algoritmusai megvárták volna a legjobb pillanatot, hogy senki se zavarja meg a műveletet, de a hús-vér sofőrünk nem volt ilyen türelmes, és inkább megmutatta nekünk a duálmotoros Model S P85D típusban dolgozó több mint ötszáz lóerő gyorsulási képességét. Ezt nagyjából így kommentálta mindenki:
Úúúúúúúúúááááááááá
A felszálló Boeing sem ránt rajtunk ekkorát, a tarkónk belesüpped a fejtámlába és mozdulni sem tud onnan. Így nézett ki a dolog már a Hungaroring tesztpályáján, az ablakon kinézve:
Később bőven volt lehetőségünk a robotpilótával kísérletezni, és egyetlen délelőttnyi gyakorlatozás után még mindig a félelem lett úrrá rajtunk, amikor meghallottuk a hangos dingdingdinget, és a Tesla visszapöckölte a kezünkbe a kormányzást, hogy rántsuk a kereket amerre csak akarjuk. Rántottuk is, mint az őrült, mert nem akartunk a szalagkorlátra kenődni.
Ezen az autón egy lökhárítócsere is milliós tétel, és nem lehet megkérni a szomszéd Józsi bácsit, hogy a sufnijában kalapálja ki a benyomódott lemezeket. Minden alkatrészben szenzorok vannak, és ha a Tesla bontást érzékel, letiltja az autó használatát. Ezzel nemcsak a lopást nehezítik meg, de az értékét is jobban tartja a jármű, hiszen biztosan senki sem buherált bele semmit.
Mivel a robotsofőr a felfestések, táblák és útpadkák alapján navigál, az önjáró mód el sem indul, ha kopottak a sávelválasztók. Egy kormány piktogramjával jelzi az autó, hogy az adott pillanatban képes lenne átvenni a kormányzást. A műszerfalon látható az autó hátulnézeti képe, emellett tudjuk nyomon követni az érzékelt sávelválasztó vonalakat, és hogy éppen melyik szenzor érzékelt valamit a közelében.
Jártunk olyan utakon, ahol lehetetlen volt robotsofőrre váltani, és a Hungaroring tesztpályáján az is kiderült, hogy bizonyos esetekben még a gyönyörűen látható felfestés sem elég az automata kormányzáshoz. A Tesla a normál utakon soha elő nem forduló hajtűkanyarokat sem kedveli, ezért nem tudott önállóan visszafordulni a tesztpálya sarkából a csúszós utat szimuláló többsávos körforgalomba.
Az a Tesla Model S európai verziójának a sajátossága, hogy amikor önjáró módban sávváltást kérünk a robotsofőrtől, akkor finoman hozzá kell érni a kormányhoz, ezzel is megerősítve a szándékunkat. Hasznos a kormány közelében tartani a kezünket, és nem valami (vagy valaki) máson, mert ahogy a Totalcar videóján is látható, előfordulnak váratlan, necces szituációk.
Telefonos app is jár az autóhoz, ezzel a tulajdonos nyomon tudja követni a kocsi helyzetét, amikor kölcsönadja egy ismerősének, rokonának. A Tesla mobilnetet is ad az autóhoz, a garanciában vállalt teljes 8 éves időtartamra. Az app segítségével elérhető néhány kényelmi funkció, mint a hűtés/fűtés távoli vezérlése, de akár dudálni is lehet, amivel a tesztautó tulajdonosa is ránk ijesztett, amikor otthagyott minket a szuperautóval, hogy elintézzen valamit.
Távirányítani nem lehet, mint egy játékautót, az majd a 7.1-es szoftverfrissítésben lesz benne
- tudjuk meg a tulajtól. Ilyenkor egy futóbiciklis óvodás is kacagva legyorsulja majd a Teslát, mert állítólag 5 kilométer per óra lesz a maximális sebessége. (Más kérdés, hogy az említett óvodásokhoz is jól jönne néha egy távirányító, biztos ami biztos.)
A Tesla szélsőségesen geek autó. Nemcsak a kormány mögötti kijelző digitális, hanem még a középkonzolon is van egy 17 colos kijelző. Ez egy vagy két programablakot tud megjeleníteni, a számítógép Nvidia processzorának hála elég fürge a menü. A fölső sávban tudunk átlépni a zenelejátszóra, a speciális Google Térképre épülő navigációra, a telefonra, webböngészőre, a mobilunkkal szinkronizált naptárra, valamit az autó beállításaira.
Az utolsó menüpont a legizgalmasabb, mert itt mindent vezérelni tudunk, a gyorsulási módtól a lámpák beállításán át egészen a motorháztető kinyitásáig, és látványos grafikonok rajzolják ki elénk, hogy a gyorsulgatásnak milyen hatása van a fogyasztásra.
A KRESZ jelenlegi szabályait 1975-ben írták és bár az évek alatt sokszor pontosították őket, az alapjai nem változtak. Akkoriban még nem számított senki arra, hogy a technika fejlődésével a vezető nélküli járművekre is ki kell majd terjeszteni a szabályokat. Nyilván ezeknek a rendszereknek a térhódítását a jogszabályoknak is követniük kell, de jelen pillanatban csak a 75-ös szabályzás az iránymutató. Ez alapján a közlekedésben résztvevő járműveket emberek irányítják, akiket vezetőnek hívunk.
A vezető az, aki az úton járművet vezet. Járművet pedig az a személy vezethet, aki a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban. Ez alapján, tágabb értelemben nincs vezetésre képes állapotban az, aki önműködő járműben ül. Ennek nyilván egy baleset után lenne jogi jelentősége, ami alapján a járműben tartózkodó vezető felelőssége nem vitatható el. Valószínű az ilyen jellegű járművek elterjedése a jövőben magával hozza a jogszabály megváltoztatásának igényét is. (Pető Attila, KRESZ-oktató)
Amikor az ember utólag elemezgeti ezeket az adatokat, hajlamos egy pillanatra elfeledkezni a robotsofőr kikapcsolásakor érzett félelemről, amikor meg kell oldani, hogy se a szemből jövő kamionnal, se a vészesen közeledő szalagkorláttal ne ütközzünk. A Tesla megoldása nagyon korlátozott képességű, és nem tudja teljesen elkerülni, sőt, megelőzni az ilyen vészhelyzeteket. Egyszerűen nem lát olyan messzire, olyan sok irányba és olyan jól, mint az ember. Nagy szerencse, hogy az önvezérlés most még opcionális, és a számítógépnek még nem kell arról döntenie, hogy minket öljön-e meg, vagy a körülöttünk közlekedőket.
Köszönjük a Groupama tanpálya támogatását.