Az uniós roamingdíjak változásáról, a mobiltarifák kövekedéséről és a kétsebességes internetről tartott kiképzést a szaksajtónak a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság. Rengeteg megválaszolatlan kérdésünk maradt.
Most is van esély arra, hogy megnövekedjenek a belföldi mobiltarifák az uniós roaming eltörlése miatt
– hangzott el az NMHH háttérbeszélgetésén. A hatóság azért csődítette össze a szaksajtót, hogy rámutasson az EU-ban az október végén megszavazott rendelet néhány fontos részletére. Erről a rendeletről tudni kell, hogy novemberben hatályba lép, de még nem mondja meg a tutit a piaci folyamatokkal kapcsolatban. A szabályozó hatóságok a következő kilenc hónapban dolgozzák ki a pontos szabályokat. Mindjárt arra is rámutatunk, hogy milyen izgalmas kérdéseket kell addig tisztázni.
Az uniós rendelet csupán azt írja elő, hogy a 2017 június 15. után a roamingdíj nem lehet több belföldi hívás díjainál. Nyilvánvaló, hogy a szolgáltatók ezt kétféleképpen tudják elérni: vagy a roaming díját csökkentik, vagy a belföldi tarifákat emelik. Van azonban egy biztosíték, ami csökkenti az áremelés veszélyét.
Minden évben újra és újra közgazdasági számításokkal kell bizonyítani, hogy az extra roamingdíjak nélküli költségmodell nem nyereséges.
Ha a nemzeti szabályozó hatóság elfogadja a szolgáltató panaszát, akkor engedélyezhet némi felárat. Ennek az összegét is pontosan meghatározták, a szolgáltató nem lépheti túl a 2016 április 30-án érvénybe lépő ármaximumot. Ez külföldről indított hívás esetén legfeljebb nettó 0,05 euro, sms esetében 0,02 euro, adatnál 0,05 euró per MB pluszt jelent a hazai díjakhoz képest.
Elvileg vonzó lehetőség is lehet, ha az osztrák szolgáltatónak jobb percdíjai vannak, mint a magyarnak. Erre a kérdésre azonban még nincs válasz az uniós rendeletben, de annyi már biztos, hogy a méltányos felhasználás elvének kell majd érvényesülnie. Hogy ez pontosan mit jelent, azon még dolgoznak a szabályozó hatóságok. Azt kell megoldani, hogy az új szabály ne teremtsen kiskapukat, és a szolgáltatók ne használhassák ki túlzott mértékben a más országbéli partnerük hálózatát.
A hálózatsemlegesség korábban nem volt szabályozva az Unióban, csak alapelvi szinten, de az októberi rendelet kimondja, hogy az interneten nem lehet egyes tartalmat, szolgáltatásokat vagy alkalmazásokat korlátozni, lassítani.
Eddig megtehették a szolgáltatók, hogy lassítják vagy blokkolják a Skype-ot, de ez most tiltva lesz.
Három esetben, és akkor is csak ideiglenesen lehet korlátozni a forgalmat:
A szabályozó hatóságok nem bízzák a szolgáltatókra annak eldöntését, hogy mikor van hálózati torlódás, és a következő kilenc hónapban iránymutatást adnak ki a forgalomszabályozással kapcsolatban. Az biztos, hogy a fenti három pontban felvetett problémákra mindig arányosan kell majd reagálni.
Van azonban még egy, heves vitákat kiváltó része az uniós rendeletnek. A távközlési cégek lehetőséget kaptak arra, hogy speciális szolgáltatásokat nyújtsanak, és ezeknek a szolgáltatásoknak dedikált sávszélességet is adjanak. A rendelet azonban kimondja, hogy
a speciális szolgáltatások nem befolyásolhatják hátrányosan az internet-hozzáférés minőségét.
Elégedettek lehetünk, mert az interneten minden elérhető lesz, és pontosan annyi megabit per másodperces sebességet kell kapnunk, amennyire előfizettünk. Egyelőre nincs definiálva a speciális szolgáltatás fogalma, de ez is elkészül a már említett 2016-os határidőre.
Az NMHH beszélgetése után sem vagyunk teljesen nyugodtak a net jövőjével kapcsolatban. Úgy látjuk, hogy még tisztázni kéne egy-két dolgot, mielőtt a távközlési cégek kivéreztetik az internetet.
Mindenki ismeri a 2020-ra kitűzött uniós célt, hogy a háztartásokban legalább 30 megabit per másodperces internet legyen (figyelem: internet, és nem dedikált sávszélesség!), és a lakosság egy részének már 100 megabites vonalat kell biztosítani. Mi lesz, ha a kötelezőn túl egy huncut kilobitnyit sem fejlesztik tovább az internet sebességét?
A szélessávú piacon - leginkább a sűrűbben lakott településeken - egynél több netszolgáltató van jelen, és ebben a versenyhelyzetben egyikük sem teheti meg, hogy lemaradjon az ügyfélélményben és szolgáltatás minőségében - közölték az NMHH szakértői.
Felvetettük az NMHH-nak, hogy a szolgáltatók akár minden háztartásba behúzzanak gigabites vonalakat, és ebből akár 900 megabitre is rámondhatják, hogy
Ennek elvben semmi akadálya, ha az előfizetői szokások alapján az internetszolgáltatók ezt jó üzleti modellnek találják, és a fogyasztók hajlandóak inkább a speciális szolgáltatásért fizetni, mintsem az általános célú internetért - mondta az NMHH, ám a szakértők erre néhány éves időtávon belül nem látnak tényleges esélyt.
Persze azt is látjuk, hogy a hazai szolgáltatók kínálatában megjelentek a speciális díjcsomagok és kiegészítők, melyekkel dedikált sávszélességet (még?) nem kapunk, de bizonyos szolgáltatások adatforgalmi díját elengedik. A hazai szolgáltatók nyereségre éhesek, és keresni fogják a lehetőséget, hogy valakivel megfizettessék a hálózatfejlesztés költségeit.
Azt azért eláruljuk, hogy most is vannak speciális szolgáltatások, dedikált sávszélességgel: ezt hívjuk tévészolgáltatásnak. Az előfizetett díjcsomagunkban lévő csatornák ma is külön helyet kapnak a kábel-, réz- és optikai hálózaton, és garantáltan eljutnak a nézőkhöz, fogyasztókhoz. A többi csatorna pedig, amiket a szolgáltatók nem méltóztatnak felvenni a kínálatukba, de az interneten foghatók, most is ki vannak téve a hálózati kapacitás ingadozásának.
Az európai politikusoknak oda kell figyelni erre a piacra, nehogy a hatályba lépő rendelet miatt megálljon az internet fejlődése. Ha a jövőben nem az internetes kapacitás fog bővülni, hanem a dedikált sáv lesz egyre szélesebb és szélesebb, akkor az EU megteremtette az online appok és szolgáltatások tévécsatorna-sávjait, és az online világ ugyanolyan korlátozottá és merevvé válhat, mint a tévés világ bebetonozott csatornacsomagjai.