Félresöpörhetjük a rádióhullámok hatásával kapcsolatos aggodalmainkat, mert itt az új drótnélküli hálózati megoldás, a látható fényen alapuló Li-Fi (az egyszerűség kedvéért és a wifi nyomán hívjuk csak lifinek). Ezzel a módszerrel a laboratóriumi körülmények közt elképesztő 224 gigabit per másodperces sebességet értek el a kutatók.

Azóta élő környezetben is letesztelték a fénnyel működő eszközöket Észtország fővárosában, Tallinban, és így is egy gigabit per másodperces átvitelt mértek.

„Most egy intelligens világítás kifejlesztésén dolgozunk, és folyamatban van egy pilot projektünk egy irodában, ahol fénnyel csatlakoznak az internetre” - mondta Deepak Solanki, az észt Velmenni nevű technológiai cég vezérigazgatója az IB Timesnak.

A lifit a skóciai Edinburgh Egyetemen dolgozó Harald Haas találta fel 2011-ben. Ő mutatta be először, hogy egyetlen led fénye több adatot tud sugározni, mint egy mobilhálózati adótorony. A laborban 224 gigabites átvitelt mértek, ami azt jelenti, hogy tizennyolc másfél gigabájtos filmet egyetlen másodperc alatt le lehet tölteni.

A fényt 400-800 terahertzes frekvenciatartományban használják adatátvitelre, és a lednek elképesztő gyorsan kell ki- és bekapcsolnia, így továbbítja a biteket. Ilyen átviteli sebességnél szabad szemmel nem látható a led villogása. A lifi egyik legnagyobb előnye, hogy nem hatol át a falakon, tehát nehezebb lehallgatni, mint a rádiós wifit.

Mivel az összes eszközünk wifivel van felszerelve, egyelőre nem megvalósítható a lifire való átállás. Haas azonban már alapított egy PureLifi nevű céget, és piacra dobott kezdetleges, 11,5 MB/másodperces átviteli sebességű plug and play eszközöket. A technológiában hatalmas potenciál van, hiszen több milliárd lámpa működik világszerte, melyek akár az adatátvitelben is részt vehetnek.