A tinédzsereket eddig sem zavarta, hogy a Facebookra csak 13 éven felüliek regisztrálhatnak: simán idősebbnek hazudták magukat a regisztrációnál, és máris nem volt fennakadás. Ehhez képest az Európai Parlament (EP) arra készül, hogy elfogadjon egy törvénymódosítást, ami a digitális beleegyezés korát (digital age of consent) 13 évről 16 évre emelné.
Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a 16 évnél fiatalabbak csak a szülő engedélyével használhatnák a Facebookot, a Snapchatet vagy bármelyik üzenetküldő szolgáltatást.
Kanyarodjunk vissza egy kicsit a digitális beleegyezés korához. A kifejezés nem közismert, de több online szolgáltató használja, és a szolgáltatáshoz csatlakozó személyek alsó korhatárát jelöli. Az Egyesült Államokban a Coppa (Children's Online Privacy Protection Act) biztosítja 13 éven aluliak védelmét, és Európában is hasonló szabályozás működik: ezért van, hogy a Facebookot nem használhatják 13 éven aluliak. (Legalábbis elméletben – a gyakorlatot fentebb ismertettük.)
Az EP elé terjesztett törvényjavaslat olyan változást hozhat, amivel sem a közösségi média prominensei, sem a gyermekvédelmi szakértők nem értenek egyet. Az európai adatvédelmi szabályozáshoz utolsó pillanatban benyújtott módosításban a beterjesztők azt javasolják, hogy
Első ránézésre ez egyszerű túlaggódásnak tűnik, de a módosítás sokak szerint nem nyújt védelmet a tiniknek; épp ellenkezőleg, még kiszolgáltatottabbá teszi őket. Online biztonsági szakértők nyílt levelet írtak a bizottságnak, amiben azt taglalták, hogy a módosítás megfosztaná a fiatalokat egy csomó oktatási és szociális lehetőségtől, de cserébe nem lennének nagyobb biztonságban – sőt, még kevésbé lennének, mint most.
Ahogy mások is megjegyezték, a közösségi média már sokszor nyújtott mentőövet bajba jutott tinédzsereknek, az új döntés miatt viszont megnőne a kockázata annak, hogy nem tudnának másoktól segítséget kérni.
A témával foglalkozó BBC-nek nyilatkozott Rachel O'Connell, a korhatáremelés egyik támogatója is. O'Connell elmondta, hogy az új technológiákkal már kiszűrhetők a közösségi médiát használó, 16 évnél fiatalabb tinédzserek, és anélkül korlátozhatják az adataik kiszivárgását, hogy megvonnák a hozzáférésüket.
A közösségi médiával foglalkozó cégek anélkül is kínálhatnak hozzáférést, hogy feldolgoznák a 16 évnél fiatalabb felhasználók adatait, vagyis nem gyűjthetnének adatokat, nem készíthetnének pszichografikus profilokat, és nem adhatják el azt külsős cégeknek - amíg ehhez a szülő nem adja a beleegyezését. Ehhez arra lenne szükség, hogy a cégek átláthatóvá tegyék a fiatalok és a szülők számára, hogy mire használják fel az adataikat.
– mondta O'Connell.