Azt hihetnénk, hogy ha valahol, hát a Szilícium-völgynek otthont adó államban biztosan kiáll a törvényhozás a techcégek mellett. Most azonban éppen itt nyújtott be egy képviselő egy olyan térvénytervezetet, amely megtiltaná, hogy a cégek olyan mobilt áruljanak, amely erős titkosítást használ.
A tervezet 2017. január 1-től tenné kötelezővé, hogy a piacra dobott készülékek titkosítását az eszköz vagy az operációs rendszer gyártója képes legyen visszafejteni vagy feloldani. Amelyik cég nem felelne meg ennek a követelménynek, készülékenként 2500 dolláros büntetést lenne köteles fizetni. Ez jelenleg az összes iPhone-t és sok másik telefont is érintene.
A javaslat – és egy nagyon hasonló, múlt heti tervezet New York államban – a legújabb állomása annak a titkosítási háborúnak, amelyet a techcégek és biztonsági szakemberek vívnak a hatóságokkal. A techcégek a felhasználóikat, egyben a saját jó hírüket védenék azzal, hogy olyan titkosítást használnak, amelyet ők se tudnak visszafejteni, így hiába kopogtat náluk az FBI, nem tudják tőlük kikérni az adatokat. A hatóságok szerint viszont ez a gyakorlat életveszélyes, mert megnehezíti a bűnözők elkapását is.
A vita mostanában akörül forgott, hogy lehet-e biztonságos hátsó ajtót építeni a titkosításokba, amelyen a hatóságok bejárkálhatnak, de a kiberbűnözők előtt csukva marad. Úgy tűnik, most stratégiát váltana néhány politikus, és egész pályás letámadással már csírájában fojtanák el a titkosítást – amelyről pedig éppen tegnap mondta már az NSA vezetője is, hogy ostobaság ellene kardoskodni.
Közben a brit hatóságok ennél egy fokkal kevésbé rohannának fejjel a falnak. Az NSA brit megfelelője, a GCHQ maga javasolt egy konkrét titkosítási protokollt a gyártóknak – más kérdés, hogy szintén épp tegnap derült ki erről, hogy hogy, hogy nem, de direkt lehallgatható.