A Microsoft kutatórészlege eredeti ötlettel vinné közelebb a felhőszolgáltatásokat futtató szervereket a felhasználókhoz. Külön erre a célra tervezett tengeralattjáró-kapszulákba pakolnák őket, és leeresztenék az óceán fenekére.

A fejlesztés Project Natick néven fut. Az acélkapszulákat úgy tervezik meg, hogy öt éven át ne is kelljen hozzájuk nyúlni, vagyis addig érintetlenül pihenhessenek a víz alatt. Ötévente feljönnének szervercserére, és összesen húsz évet bírnának gond nélkül.

A kapszulák egyszerűbbek és környezetbarátabbak, na meg jóval olcsóbbak is lennének, hiszen nem kellene annyit szöszölni a gépek hűtésével, ami az egész adattárolási folyamat egyik legmacerásabb része. Részben ezért szeretnek a cégek északi helyszínekre építkezni, de az óceán vize még inkább megkönnyítené a hűtést.

További előnyei lennének a rendszernek, hogy mindössze 90 nap alatt össze lehetne dobni, így rugalmasan lehetne reagálni, ha egy-egy ügyfélnek hirtelen megnőnek az adattárolási igényei. Az adatátvitel is gyorsabb lehetne a cég szerint, mert a világ népességének nagyjából fele él az óceánok 200 kilométeres körzetében, így az adataik fizikailag is közelebb lennének hozzájuk.

Az első tesztidőszakot már sikerrel is vette a Microsoft. Tavaly augusztus és november között vízbe eresztették a Leona Philpot nevű prototípust (amely a cég nagy sikerű Halo játéksorozatából kapta a nevét), benne egy szerverszekrénnyel és a hűtésére szolgáló nagynyomású nitrogénnel. 

Az persze még odébb van, hogy ebből élesben is bevethető termék váljon. Addig is olyan kérdésekre is választ kell találni a cégnek, hogy hogyan védené meg az adatainkat az óceánfenéken a fizikai támadásoktól.