A világ tele van érintetlen területekkel, amik valósággal csábítanak a helyi erőforrások kizsákmányolására. A történelmi tapasztalatok szerint ez számos vesződséggel jár. Időnként ki kell irtani az őslakosokat, és nemcsak a morális gátlás hiánya miatt, hanem azért is, mert ha az indiánok nem akarnak széles nyomtávú vasutakat a prérijeikre, hát felszedik a síneket, és megskalpolják a mozdonyvezetőt.

A szárazföldi területek kétharmadán nincsenek kikövezett utak, de az infrastruktúra hiánya megnehezíti a természeti erőforrások begyűjtését. Ezen segíthet a Lockheed Martin hibrid léghajója, ami egyszerre repülő munkásjárat és teherszállító: mindent elbír az olajmérnöktől a lánctalpas Caterpillar munkagépig.

A léghajót elsősorban olyan területeken érdemes használni, ahol nincsenek utak, így a munkagépek szállítása és a közlekedés megoldhatatlan. A helyből felszálló, jól manőverezhető, nagy teherbíró kapacitású léghajó viszont egyaránt szállíthatja a személyzetet és a felszerelést is; ha felfedeznek egy óriási gyémántbányát Dél-Amerikában, ahol maximum az indiánok tapostak ösvényt tapírvadászat közben, már nem lesz gond odajuttatni a kitermeléshez szükséges eszközöket.

A Lockheed Martin több mint húsz éve dolgozik a léghajón. Az első kísérleti modell, a P–791 először 2006 januárjában repült, de a projekt mostanra eljutott a reklámozható fázisig.