Törvényekkel is szabályozni kell, hogy az informatikai cégeknek milyen esetekben kell termékeikhez hozzáférést biztosítaniuk az illetékes hatóságok részére. A szenátus hírszerzési bizottságának két politikusa, egy republikánus és egy demokrata párti szenátor már dolgozik is a törvényjavaslaton – közölte meg nem nevezett kongresszusi forrásaira hivatkozva a Wall Street Journal.

A republikánusokhoz közel állónak mondott lap szerint Richard Burr republikánus és Dianne Feinstein demokrata párti szenátor közösen dolgozik a törvényjavaslaton. A lap értesülései szerint Burr szenátor azt szeretné elérni a tervezettel, hogy büntetőjogi eljárást vonjon maga után az, ha informatikai cégek megtagadják az adatbázisuk megnyitására és az illetékes hatóságoknak a termékeihez való hozzáférésre vonatkozó bírósági döntéseket. A szenátor szóvivőnője, Becca Watkins cáfolta, hogy a tervezetben szó lenne büntetőjogi eljárásokról.

Kedden egy szövetségi bíró Los Angelesben arra kötelezte az Apple informatikai céget, hogy oldja fel a titkosítást a tavalyi San Bernardinó-i terrorakció egyik tettesének mobiltelefonján, és tegye hozzáférhetővé az okostelefonon található adatokat.

Tim Cook, az Apple vezérigazgatója ezt megtagadta, és közleményben tudatta, hogy az eljárás veszélyezteti az ügyfelek biztonságát, valamint hosszú távú következményei lehetnek. Tim Cook válaszát méltatta a Facebook, s mellette a Google és a Twitter is támogatásáról biztosította a vezérigazgatót.

Bűncselekmények tucatjait nem tudja megoldani New York rendőrsége az iPhone-ok titkosítása miatt – ezt Cyrus Vance, New York megye főügyésze mondta.  Vance csütörtökön arról beszélt, hogy New York egyik kriminalisztikai laborjában 175 iPhone van, de az azokon tárolt adatokhoz nem tudnak hozzáférni a hatóságok az Apple biztonsági titkosítóprogramja miatt.

A telefonok titkosítása az Apple egyik alapelve. Az iPhone-okat védő programok egyebek közt azt is garantálják a felhasználóknak, hogy többszöri sikertelen feltörési kísérlet után a telefonok memóriájában lévő adatok törlődnek, így személyes adataik nem kerülnek jogosulatlan kezekbe. Vance úgy fogalmazott: a hatóságok a technológiai „vadnyugaton” találták magukat, ahol az Apple és a Google óriáscégek „a seriffek”, és „nincsenek szabályok”.

A főügyész szerint az emberek nagy része pont olyan információkat tárol ezeken az eszközökön, amelyek fontosak lehetnének a nyomozások szempontjából: a gyanúsítottak vagy szemtanúk által készített felvételeket vagy hívás- és címlistákat.

2014 végére mind az Apple, mind a Google óriásvállalatok megerősítették beépített titkosítóprogramjaikat a digitális adatvédelem körüli aggodalmak miatt, amelyeket részben az Edward Snowden, az NSA korábbi szerződéses alkalmazottja által 2013-ban kirobbantott adatgyűjtési botrány okozott.