Eredetileg Simicskó István honvédelmi miniszter tartott volna ünnepi beszédet a svéd Gripen vadászgépek magyar hadrendbe állításának tizedik évfordulóján rendezett ünnepségen, de végül helyettese, Vargha Tamás államtitkár képviselte a kormányt.
Vargha beszédében kiemelte, hogy a Gripenek első tíz éve igazi sikertörténet. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a Gripenek hadrendbe állításával kezdődött meg a Magyar Honvédség modernizálásának folyamata, de hogy pontosan melyik másik haderőnem milyen képességének vagy felszerelésének modernizálására gondolt a folyamat folytatásaként, már nem tért ki.
Az tény, hogy a Gripenek a honvédség kevés, nemzetközi szinten is bevethető erőinek egyike. A légierő a szűkös források ellenére folyamatosan lehetőségein felül teljesít, és annak ellenére szerez újabb képességeket (légi utántöltés, éjjellátó készülékek használata, közvetlen légi támogatás, vagyis close air support), hogy a pilóták minimális óraszámban repülnek a gépekkel.
Ennek ellenére 2015 második felében sikerrel teljesítették a balti államok légtérvédelmi feladatait, ami fontos NATO-vállalás, ráadásul úgy, hogy közben sem a hazai, sem a szintén a magyar légierő felügyelete alá tartozó szlovén légtér nem maradt folyamatos ellenőrzés nélkül. Varga szerint a magyar Gripenek több tízmillió európainak adtak biztonságot az elmúlt évtizedben, és a tervek szerint 2019-ben ismét magyar vadászgépek teljesítenek majd szolgálatot a balti légtérben.
Az ünnepség beszédeiből kiderült, hogy megszűnik az a korábban 16 fős, hazánkban állomásozó svéd támogató csoport is, melynek létszáma ugyan az elmúlt időszakban kéttagúra csökkent, de fontos segítséget adtak a gépek üzemeltetésében. Ugrik Csaba, a bázis parancsnoka beszédében elmondta, hogy a Gripen igazi többcélú vadászgép: támad, felderít, bombáz, és mint Kecskeméten kiderült, akár embereket, párokat is összehoz.
A gépekkel kapcsolatban tavaly még az is hír volt, hogy a pilóták és a műszaki katonák folyamatos elvándorlása is veszélybe sodorja a légierő működését – ez a helyzet információink szerint a honvéd életpályamodell bevezetésekor adott, átlag harminc százalékos fizetésemeléssel sokat javult. Bár a pénz még így is jóval kevesebb annál, mint amit a Mercedes és más, nagy világvállalatok ajánlanak a repülők üzemeltetésével piacképes tapasztalatot szerző műszakiaknak, a nagyvállalatokból hiányoznak a vadászgépek, márpedig a többség ezek miatt dolgozik a kecskeméti bázison.
A magyar flotta jelenleg egy darab kétüléses, és tizenegy darab együléses JAS 39 Gripenből áll. Eredetileg volt még egy kétüléses, illetve egy együléses gép. Előbbit a csehországi Caslavban történt balesetben veszítettük el: Ugrik Csaba és Gróf Gergely leszállás közben, de már a földet érés után vesztették el uralmukat a gép felett. A két pilóta katapultált, a repülő a kifutópálya után lévő szántóföldön állt meg, de csak miután darabokra tört. Máig nem született pontos tájékoztatás arról, kinek a hibája volt a baleset, igazából az sem tiszta, ki vezette a gépet a leszálláskor. Igazából mindegy is, a baleset üzenete egyértelműen az volt, hogy milyen veszélybe sodorják a pilótákat a döntéshozók akkor, mikor a tudásuk szinten tartásához elengedhetetlenül fontos repülési órák számát a lehető legalacsonyabb számban határozzák meg, hogy így spóroljanak.
A Kecskeméten balesetet szenvedett másik gép, a 30-as oldalszámú szintén tavaly hajtott végre kényszerleszállást. Kádár Sándor a futómű hibáját észlelve úgy döntött, hogy nem hagyja magára a gépet, hanem kifogyasztotta a kerozint, majd megpróbálta hasra szállni, hogy a lehető legkevesebb sérüléssel ússza meg a repülő. A manőver tulajdonképpen sikerült, de a pilóta végül mégis katapultált, mert a gép már a betonon csúszva veszélyes irányba kezdett fordulni. Kádár csigolyasérülést szenvedett (egyes hírek szerint a katapultülés rendellenes működése miatt), felépülése ma is tart, a gépet azóta is javítják, elméletileg záros határidőn belül újra repülhető állapotba hozzák.
Az ünnepség lezárásaként tíz magyar Gripen 10-es alakzatba rendeződve húzott át a kecskeméti bázis betonja mellett álló nézők felett (a bázis katonái mellett a svéd gyártó, a Saab képviselői is megtekintették a bemutatót). A formációból kiválva a 43-as oldalszámú, kétüléses gép mutatott be kis magasságban műrepülő gyakorlatot, majd csatlakozott a másik nyolc géphez, és két újabb, V alakzatban végrehajtott áthúzás után a gépek leszálltak. A rendezvény sajtónyilvános része ezzel véget ért, de az egyik hangárból élő zene szűrődött ki, így valószínű, hogy az ünnepség még folytatódott.
Az első öt Gripen valójában nem pontosan tíz éve érkezett, hanem 2006. március 21-én, a flotta 21 hónappal később, 2007 decemberében lett teljes. A gépek 2008 decemberétől vesznek részt légtérvédelmi feladatokban, eleinte az akkor még rendszerben lévő (ma már dicstelenül szétrohadó) MiG–29-esekkel, majd 2010. január 1-jétől már önállóan. Ugrik Csaba a pénteki ünnepségen tartott beszédében elmondta, hogy 10 év alatt a gépek mintegy 14 ezer órát repültek, nagyjából száz gyakorlaton vettek részt, és rendszeresen megfordultak nemzetközi repülőnapokon is. A svéd gép ezeken a rendezvényeken kifejezetten népszerű, a világ más tájain rendszeresített vadászgépekétől eltérő formavilága miatt, illetve mert viszonylag kevés helyen rendszeresítették, a Gripen kuriózumnak számít.