Az eredeti Olympus Pen-F fényképezőgép még 1963-ban jelent meg, cserélhető objektíves, klasszikus filmes kamera volt, ami hamar megnyerte magának a fényképezni szerető közönséget. Ezt a formát próbálja belecsempészni az Olympus a mai világba, de közben a legfejlettebb alkatrészeket tette a gépbe. 

A Pen-F digitális reinkarnációjáról nehéz úgy írni, hogy nem járunk utána kicsit ennek a retróimádatnak. Az elmúlt évek eseményeit figyelve úgy tűnik, felfutása van ennek a piacnak, az ötvenes-hatvanas évekre emlékeztető kamerák egyre népszerűbbek. A nagyobb gyártók közül többen is gyártanak modern fényképezőgépeket régies külsőben.

Miért népszerűek ezek a kamerák, honnan ered a trend? Talán a választ itt is a mobilok kameráinak a fejlődésében és az így átalakult piacban találjuk. Azzal egy időben, hogy egyre többen a mobilkamerát használják a mindennapokban, nagyobb az igény arra is, hogy a nem mindennapokban egy jó fényképezőgéppel örökítsék meg az eseményeket. De ha már vesznek egy jó kamerát, akkor az legyen olyan, amelyet szívesen elő is vesznek az utcán, és nem a profi, de hatalmas gépek kisebb utánzata. Szinte valamennyi nagyobb gyártónak van retrókinézetű kamerája.

Manapság talán a legnépszerűbb retrókülsejű kamera a Fujifilm X-szériája. A sorozat első darabját néhány évvel ezelőtt mutatták be óriási érdeklődés közepette, azóta csak nőtt ezeknek a népszerűsége, mert a felhasználók jó minőséget kaptak a dizájnos kinézet mellé. De van retrósorozata a Sonynak (A7R), a Samsungnak és a Nikonnak (Df) is.

Az Olympusnak nem ez az első olyan sorozata, amelynek retrókinézete van, az OM-D modellek is ilyenek voltak. A Pen-F-hez képest az a különbség, hogy ezek a fényképezőgépek nagyobbak, robusztus kinézetűek, inkább a tükörreflexesek vonalát követik.

Amikor a futár meghozta a gépet, meglepődtem, milyen pici dobozban jött, hiszen három objektívet ígértek hozzá, mégis belefért egy viszonylag kisebb fotóstáskába. Ezzel a fényképezőgép méreteit akarom érzékeltetni, mert tényleg pici gépről van szó. Ehhez képest azonban nem olyan könnyű. Ez egyrészt jó, mert a nagyobb objektívekkel sem bukik orra. Másrészt egy egész napos városnézés alatt azért húzza a nyakat. Igazi retrógépről van szó, fogás nélkül, a hátoldalán van egy apró mélyedés a hüvelykujjnak.

Fontos jellemzője, hogy a kihajtható lcd-kijelző mellett elektronikus keresője is van Sok kicsi fényképezőgépből kihagyják ezt, pedig sok fotós rémálma, hogy napsütésben nem látja, mit fényképez. A Pen-F-ben lévő elektronikus keresőnek 2,36 millió pixelből álló OLED-kijelzője van, amely a beállítások módosításának hatásait valós időben, a felvétel elkészítése előtt jeleníti meg.

Nincs beépített vakuja, de viszonylag kicsi külső vakut kaptunk hozzá. Ennek minden irányba mozog a feje, fel is lehet emelni, de el is lehet forgatni.

A Pen-F vázán több kezelő is helyet kapott az üzemmódot kiválasztó tárcsán és a két vezérlőtárcsán kívül. Külön gombot kapott a kép üzemmódjának kiválasztása (fekete-fehér, kreatív vagy művészi szűrő). Erre különös hangsúlyt fektetett a cég, könnyen elérhetővé akarták tenni a szűrőket. Külön tárcsát kapott az expozíció korrekció beállítása és a gradációs (megvilágítási) görbe módosítására is külön kart találunk. Ráadásul testre is szabhatóak a gombok az Fn gombok segítségével. 

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy nagyon gyors a gép. Ezt akkor is tapasztaltam, amikor az izgő-mozgó gyerekekről készítettem egymás után sok képet (ilyenkor a gyors autofókusznak és az 5 tengelyes képstabilizáló rendszernek is jó hasznát vettem). De a számok is alátámasztják tapasztalatomat, a fényképezőgép 10 kép/másodperces sebességet kínál, ami RAW képekre is vonatkozik (bizonyos megkötésekkel, függ például az SD-kártya gyorsaságától és a képek számától).

Az előbb említett 5 tengelyes képstabilizáló rendszer rossz fényviszonyok között is hasznos, hosszabb exponálást is lehetővé tesz, ráadásul az sem baj, ha nem állványra tesszük, hanem kézben tartjuk a gépet. Ezt a rendszert már használta az Olympus korábbi fényképezőgépeiben.

A Pen-F-be 20 megapixeles mikro-négyharmados, szűrő nélküli Live MOS szenzort tettek. De akár ötven megapixeles képeket is lehet készíteni a szenzor eltolásos nagy felbontású móddal (High Res Shot), ezt a funkciót eddig az OM-D sorozatban használta az Olympus. Az ISO fényérzékenység 200 és 25600 között állítható, de akár 80-ig is lemehetünk egy különösen alacsony beállítással (ISO Low).

Manapság már nem lehet komoly fényképezőgépet piacra dobni wifi nélkül, így a Pen-F-ből sem hiányozhat ez a funkció. Mobiltelefonnal is össze lehet kapcsolni, így nem is kell azzal foglalkozni, hogy átmásoljuk a képeket az SD-kártyáról, egyből tolhatjuk fel a felhőbe (vagy megoszthatjuk valamelyik közösségi oldalon). A mobillal irányítani is tudjuk a gépet, mondjuk nem sok funkciót kapott a mobilalkalmazás, de messziről is tudunk képet készíteni.

Az Olympus nem a széles tömegeknek szánta a fényképezőgépet, ez az árából is kiderül. A váz 400 ezer forintba kerül, 14-42 mm-es objektívvel 470 ezer forintot kell adni érte. A gépet városi barangolásokhoz szánják: kicsi, nem olyan könnyű, de nagyon jó minőségű képeket készít. Ahogyan ők fogalmaznak, állvány nélküli utcai fotózáshoz készült a Pen-F.