A magyar kisvállalatok alig használnak digitális eszközöket, emiatt lemaradnak a versenytársaik mögött, és nehezebben tudnak exportra termelni. A Google elhatározta, hogy változtat ezen a helyzeten, és közzétesz egy rakás ingyenes tananyagot, hogy bárki továbbképezhesse magát.
Elég nagy tananyagot raktak össze, a leckékben sok hasznos információt átadnak többek közt az email marketingről, az online reklámokról és a webanalitikáról, hogy csak néhány példát említsünk az elérhető két tucat témakörből.
Kipróbáltuk az online közzétett kurzusokat, és már a sajtótájékoztatón sikerült átrágni magunkat a képzeletbeli cégünknek javasolt tananyag harmadán. Amíg Szabó László külgazdasági államtitkár ötszáznegyvenkettedszer is elismételte a kormányzati mantrát, hogy 30 megabites hozzáférést építenek ki az országban, mi unalmunkban, a videók megnézése nélkül, pusztán a józan paraszti észre támaszkodva sikeresen kitöltöttük a Google tananyagában lévő témazáró kvízek 33 százalékát. Ez alapján a tananyag elsajátítása igazán nem mondható nagy kihívásnak, az összes kvíz kitöltése nem igényelhet többet pár óránál. Ettől azonban nem leszünk sokkal okosabbak, amikor a vállalati munkafolyamatok digitalizálásáról van szó, mert a lényeg a videókban hangzik el.
A magyar kkv-k szemével nézve a Google tananyaga ugyanolyan sovány ajándék , mint a keresőcég által hazánkban befizetett adó. A videók ugyanis angol nyelvűek, magyar felirattal, tehát minden figyelmünket a tananyagnak kell szentelni. Hasznosabb lenne a tananyag, ha a teljes szöveget el tudnánk olvasni. Egyáltalán nem segíti a tanulást, hogy egy beszélő ember fejét kell bámulni, a legtöbb esetben elég lenne a hanganyag, amit akár munkába menet is le végig tudnánk hallgatni. A Youtube nem túl praktikus lejátszó, mert csak akkor működik mobilon, ha meg van nyitva előttünk. Amint lezárjuk a mobil kijelzőjét, a videó megáll.
És még nem is említettük a magyarok híres nyelvtudásbéli problémáit, pedig ez alapból kérdésessé teszi az angol nyelvű videók hasznosságát.
Szabó László államtitkár azt is elmondta, hogy a hazai infokommunikációs szektorban közvetlenül 311 ezren, közvetetten több mint 400 ezren dolgoznak, és évente 7 százalék a bővülés. Csakhogy digitális munkavállalók főleg multiknál vannak, és ha a kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképesek akarnak maradni, akkor nekik is használniuk kell modern eszközöket.
Otthon rengetegen használják a webet, ezzel Magyarországon sincs probléma, derült ki a Digital Economy Lab kutatásából, melyben a gazdaság és társadalom digitális átalakulását elemezték a Google felkérésére (innen letölthető pdf-ben). Az otthon szerzett tudás azonban a munkahelyre érve köddé válik, a vállalati környezetben kevesen használnak online eszközöket. A cégek sem képzik az alkalmazottaikat, márpedig enélkül aligha lesz változás.
Az egy dolog, hogy a hazai kkv-k nem használják ki a közösségi hálózatokat az ügyfelek elérésére, de ennél is több aggodalomra ad okot, hogy csupán 14 százalékuk használ CRM szoftvert. Ezzel az ügyfelekkel kapcsolatos adatokat tudnák begyűjteni és elemezni. A beszállítói hálózatot is csak 9 százalék menedzseli digitálisan.
Az Európai Bizottság nyilvános adataiból az derül ki, hogy a magyar alkalmazottak alig használnak számítógépet, 2015-ben csupán 35,4 százalék volt az arányuk az üzleti szektorban, míg az északi országokban ez az arány kétszer magasabb, 70 százalék körüli. Hogy mit használnak számítógépek helyett? Valószínűleg spirálfüzetet.