Formára eddig is nagyon rendben volt a Lenovo Yoga, és az idei 900-as modell már a tartalmában is csúcskategóriás. A vékony átalakítható gép óraszíjra emlékeztető, egyedi kijelzőtartó mechanikája még mindig lenyűgöző, ehhez társult most erősebb processzor, nagyobb méretű ssd és hosszabb üzemidő, de ez mind olyan dolog, ami elvárható egy több mint 400 ezer forintos géptől.

Ezen kívül egyetlen dolgot várok el bármilyen számítógéptől, de még az ötvenezer forintostól is: legyen használható billentyűzete.

Ez nem is lenne baj, ha egy pöpec hordozható médialejátszóról lenne szó, de a Lenovo Yoga 900-at nem annak árulják. A problémát a billentyűzet jobb oldalán elhelyezett négy, teljesen fölösleges gomb okozza, ugyanis ezek miatt lett kisebb méretű az Enter, a Backspace, és az ékezetes magánhangzók gombjainak igen nagy része. A Backspace helyett rendszeresen a Home gombot, ű helyett az Entert nyomtam, többórányi gyakorlás után is. Ez elég bosszantó, ha egy Twitter-bejegyzésnél hosszabb szöveget kell begépelni. Persze az is lehet, hogy velem van a baj, és a Youtube-generáció már nem lesz írástudó, csak videót fog vágni.

Szóval itt van ez a Home, End, PgUp ás PgDn gomb, amit igazából el lehetne helyezni a kurzornyilak gombjain is - bevett szokás, hogy ezeket a másodlagos funkciókat az Fn gomb lenyomásával érjük el. Tudják mit lehet elérni a kurzornyilakon az Fn gombbal? Ezzel tudjuk állítani a hang- és fényerőt. Ez azért rendkívül jó ötlet, mert a Lenovo Yoga 900 laptopon dedikált hang- és fényerőállító gombok is vannak a billentyűzet legfelső sorában, de egérrel klikkolva is állíthatjuk ezeket a tulajdonságokat a Windows 10 tálcáján.

Ha jól értelmezem a Lenovo szándékát, akkor a Yoga 900 egy drága, zenélős asztali lámpa, ajándék kapcsolókkal. Ha rosszul értelmezem, akkor ez egy drága, cserébe viszont brutálisan erős számítógép, amihez érdemes venni egy külső billentyűzetet, ha nem akarjuk egyenként kitépni a hajszálainkat. A billentyűzettel átélt borzalmak után meglepődve tapasztaltam, hogy a tapipad kiválóan működik. Sőt, vannak rajta több ujjal végrehajtható gesztusok is, például három ujjal fölfelé suhintva a feladatkezelő jelenik meg, hogy kényelmesen tudjunk átlépni egy másik programra.

Ami még nagyon jól működik, az hátrahajtható kijelző. A Lenovo elsőként jött rá, még 2013-ban, hogy a felhasználóknak egy jó laptopra mindenképpen szükségük van, és csak időnként vágynak arra, hogy a gépüket tablet módban használják. A hátrahajtós megoldás sokkal jobb, mint ha levehető billentyűzettel és/vagy kijelzővel kéne legózni.

Nekem az a kedvenc pózom, amikor 180 fokos szöget zár be a kijelző és a billentyűzet, mert ilyenkor le lehet teríteni a gépet az asztalra, hogy többen körülüljék. Ugyanígy nagyon kényelmesen használható a kanapén is, amikor a felhúzott térdre fektetjük rá a gépet. A Yoga 900 zseniális felfüggesztése, amit 813 részből raktak össze, nagyon vékony. A többi gyártó drabális felfüggesztései ehhez képest olyanok, mintha a pattintott kőkorszakból származnának.

A kijelzőről még annyit érdemes tudni, hogy lenyűgöző 3200×1800 pixel felbontású, vagyis akárhogy gúvasztottam a szemeimet, nem találtam rajta recés szélű vonalakat – minden tartalom gyönyörűen jelenik meg rajta. A vas, ami ezt a Lenovo Yoga 900 alapmodelljében szolgáltatja: Core i7-es processzor és 8 GB RAM, 256 GB ssd-vel. Kipróbáltam rajta néhány játékot is, amelyekkel a Macbook Airt egyetlen perc alatt fűtőtest üzemmódba lehet átkapcsolni, de a Yoga 900 jól bírta a strapát, élvezet rajta játszani. Ilyenkor például jól jön, hogy a feje tetejére lehet állítani, mert közelebb van a kijelző.  

A vékony testű géptől úgy 8-9 órányi üzemidőt kapunk, persze nem játékkal, hanem átlagos használattal, tehát a munkanapot nagy eséllyel végig tudjuk vinni töltés nélkül. A laptophoz egyébként olyan töltőt adnak, amely adapterhez látszólag egy normál méretű usb-s fejjel csatlakozik, de ezt hiába dugdostuk mobilokhoz való külső akkuba vagy más számítógépek usb-portjára, ezek nem kezdték tölteni. Pedig milyen jó lenne, ha egy mobilos külső akkuról is fel lehetne tölteni ezt a laptopot! Azt is nagyon sajnáltam, hogy a külső monitort usb-c porton kell rákötni a Yoga 900-ra, mert ilyen adapter még nincs az alapkészletemben. 

Extra játékkal

A gépen természetesen már Windows 10 fut, ami egy jó operációs rendszer, mindenki ismeri az előnyeit és a hibáit, könnyen kezelhető. A Lenovo is hozzátett ehhez a rendszerhez egy-két kiegészítőt, ami bizonyos szempontból jó dolog, mert ilyesmikkel tudják megkülönböztetni magukat  a többi, szintén Windows 10-et használó gyártótól.

Van például egy Lenovo Companion nevű eszköz, a laptop optimalizálását végzi el. Ez nyilvánvalóan hasznos tevékenység, de a legkevésbé sem érdekel. Optimalizáljon csak a négy fal között, csendben, ne kelljen ezzel foglalkozni. Ehelyett úgy kezdődik az optimalizálás, hogy először magát az optimalizálót kell optimalizálni egy frissebb verzióra, mert enélkül meg se mozdul, de ezt fapados módszerrel, böngészőből letöltött telepítővel kell megoldani, manuálisan. Szóval nekem kell rendszerjavítgató mérnököt játszani egy 450 ezer forintos számítógépen. Már az Installshield Wizard látványától kiver a víz, de hogy még újra is kell indítani a gépet? Ha a tesztgép az enyém lenne, akkor erre egy uninstall lenne a válaszom.

Alapvetően jó gép lehet a Lenovo Yoga 900, amíg játékra, videózásra és twitterezésre/angolul kell használni, bár az a helyzet, hogy a külföldi teszteken is elvérzett a billentyűzete.

Szóval az a külső billentyűzet kelleni fog.