Majdnem ötvenmillió, egészen pontosan 49 611 709 ember adatai szivárogtak ki az internetre, és állítólag mindegyik török állampolgár. Az egyetlen weblapról torrenten elérhető adatbázisra egy azóta törölt tweet hívta fel a figyelmet. Egyelőre nem tudni, hogy az adatbázis pontosan kiket tartalmaz – a hekkerek állampolgárok adatairól beszélnek, de Törökország lakossága nagyjából 80 millió, így a mostani szivárgásban biztos nincs benne mindenki, ahogy azt sem, hogy egyáltalán valódi-e az adatbázis. Egyelőre senki sem igazolta vissza. Saját vizsgálatunk alapján úgy tűnik, az adatbázis valahol 1991. első hónapjaiban megszakad, akik ezután születtek, már nincsenek benne. Viszont török ismerősünket megtaláltuk benne, ez alapján nemcsak az ismert személyek adatai valósak.
A 6,6 gigabájtnyi adat között megtalálni a török elnök, Erdogan adatait is, ezt mi is ellenőriztük. Ahogy benne van Ahmet Davutoglu török kormányfő is, így ha nem is teljes az adatbázis, az biztos, hogy értékes adatokkal teli. A hekkerek üzenete szerint az adatokat a török államigazgatás nem titkosította, ráadásul az adatbázis nem volt jól megcsinálva, volt, amit nekik kellett javítani a megfelelő használathoz.
Az adatbázisban személyes adatok vannak, egészen pontosan
A nevek angolul, speciális török karakterek nélkül vannak az adatbázisban. Ez jelentheti azt, hogy külföldi cég készítette vagy tartotta karban az adatbázist, de azt is, hogy a programozóknak így egyszerűbb volt eltárolni az adatokat.
A hekkerek nem érték be ennyivel, politikai üzenetet is hagytak:
Csináljatok valamit Erdogannal! Szétveri az országotokat!
Ezenkívül még egy politikai üzenetük is van, ami alapján akár amerikaiak is lehetnek, de persze önmagában nem jelent semmit, hogy az USA-nak azt üzenik többes szám első személyben: „Nem szabad megválasztanunk Trumpot, ha egyszer úgy tűnik, még annál is kevesebbet tud egy ország irányításáról, mint Erdogan”.
Az adatokhoz vezető link egy egyszerű weboldalon fut, amit Izlandról futtatnak, az üzemeltető egy Flokinet nevű cég. Egyelőre semmit nem tudni arról, hogy a szivárogtatók pontosan hogy jutottak hozzá az adatokhoz, a weblapon még annyit írnak, hogy nem jó ötlet fixen beleírni a jelszót egy kódba, de ezzel sokkal közelebb nem vagyunk a forráshoz, csak arra utal, hogy a hekkereknek nem volt olyan nehéz dolga.
Az sem tiszta, hogy ezeknek az adatoknak közük van-e az idén februárban kiszivárgott 2009 áprilisi adatbázishoz, amely valószínűleg a török rendőrséghez tartozott, szintén személyes adatokkal megpakolva.
Nem Törökország az egyetlen, ahonnan mostanában több tízmilliónyi személyes adat került fel az internetre: 2015 decemberében 191 millió amerikai szavazó adatai szivárogtak ki.