A Stanford robotikai kutatója, Jamy Li beprogramozott egy kisebb méretű humanoid NAO robotot, hogy azt kérje az emberektől: érintsék meg 13 különböző helyen. Például a fülén és a fenekén is, már ha egy robotnak lehet ilyen, hiszen emésztőrendszere sincs, de azért el tudjuk annyira emberinek képzelni a fej, arc meg végtagok alapján, hogy belelátjuk azt is. Pont erre futott ki a kutatás is, amiért megkérték az alanyokat, hogy érintsék meg ott a robotot.

„A tanulmány az érintés fontosságára fókuszál” – mondta a Stanford kutatója a Mashable-nek. A Touching a Mechanical Body: Tactile Contact with Intimate Parts of a Humanoid Robot is Physiologically Arousing című munkát júniusban mutatják be az International Communications Association konferenciáján, és egyelőre nem jelent meg referált szaklapban.

Lin szerint nagyrészt az érintőképernyőknek köszönhetően az érintés sokkal elterjedtebb formája lett az interakcióknak: sok robotnak már most is vannak érintőképernyős részei, de a kutató szerint a jövőben a robot egész teste ilyen lehet a műanyagja alá épített érzékelőkkel.

Emiatt meg akarták érteni, mit vált ki az emberekből, ha meg kell érinteniük egy robotot. Főleg egy emberinek kinézőt. A válasz méréséhez érzékelőket erősítettek az alanyok ujjaira, és a bőr vezetőképességének változását mérték abban a pillanatban, amikor a megkérte őket a robot, majd mikor megérintették.

Lényegében nem volt mérhető változás a legtöbb helyen, amikor a robot megkérte őket, hogy megérintsék, még az érzékenyebbeknél sem mint, szemek, szív, fenék. Nem ez volt a helyzet, amikor meg is kellett érinteni ezeket a területeket.

Lin szerint ez nem feltétlenül szexuális izgalom, lehet egyszerű zavar is. A kutató szerint ez annak köszönhető, hogy a robot már eléggé hasonlít az emberre: ha egy papírlapra rajzolt testrészeknél kérték volna ugyanezt, nem lett volna ilyen reakció.