Gyakori érv a fitneszpántok és hasonló okoskütyük mellett, hogy az általuk összegyűjtött biometriai adatok hasznosíthatók a felhasználójuk orvosi kezelésében. Erre már évek óta vannak próbálkozások, de olyan komplett, szélesebb körben elérhető rendszer még nem épült ki, amely hatékonyan és automatikusan integrálná a viselhető eszközök adatait. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lehetne konkrét esetekben létfontosságú az orvosok számára egy-egy ilyen eszköz.

Ez történt most is, amikor New Jersey-ben egy 42 éves férfit vittek be a kórházba, azonnali kezelést igénylő pitvarfibrillációval. Az orvosoknak el kellett döntenie, hogy elektromos kardioverziót alkalmazhatnak-e, de ehhez tudniuk kellett volna, hogy pontosan mikor jelentkezett a betegnél a szívritmuszavar, mert a kardioverzió egyes esetekben akár stroke-ot is okozhat, de más körülmények között épp annak elmaradása járhat ugyanilyen veszéllyel.

Az orvosok szerencsére észrevették, hogy a beteg egy Fitbit fitneszpántot visel, és az eszköz által rögzített adatok segítettek megállapítani, hogy a férfinek pontosan mikor jelentkezett a pitvarfibrillációja. Ez alapján döntöttek úgy, hogy elektromos kardioverziót alkalmaznak, és sikerült is visszaállítaniuk a beteg normális szívritmusát.

Ilyen beavatkozáshoz talán most először használtak fel Fitbitet az orvosok, és az ilyen esetek jó ösztönzők lehetnek a techcégek és az egészségügy együttműködésében. A gyakoribb eset nem ez, hanem az olyan, kontrolláltabb integráció, mint amit az Apple ResearchKit nevű platformja vagy az IBM Watson nevű mesterséges intelligenciája tesz lehetővé. A fitneszpántok adatainak rendszeres orvosi felhasználásához persze alapfeltétel, hogy ezek az eszközök stabilan működjenek és megbízható adatot szolgáltassanak, amelyre valóban lehet építeni.