Saját zenéit és ritka, nehezen beszerezhető felvételeket vesztett el egy zeneszerző, amikor bejelentkezett az Apple Music online zeneszolgáltatásba, és hagyta, hogy az iTunes zenelejátszó app végignézze a gépén tárolt zenéket, egyezések után kutatva. Ha az Apple Music talált egyezést az adatbázisával, akkor egyszerűen csak letörölte a gépen tárolt zenét, de amikor nem talált (egy zeneszerző esetében előfordul), akkor előbb feltöltötte a szerverre a dalt, és csak utána törölte a gépről. Összesen 122 gigabájtnyi zene lett a folyamat áldozata.

Ezzel több probléma is van:

1. Csak akkor férünk hozzá a saját zenénkhez, amikor van netelérésünk.
2. A veszteségmentes formátumban elmentett zene is csak tömörítetten, rosszabb minőségben lesz elérhető. 
3. Az adatbázis-egyezés nem jelenti azt, hogy pontosan ugyanarról a dalról van szó. Egy ritka felvételt simán lecserél az Apple Music valami kommerszebb változatra.

Ebben az egészben persze az a legkellemetlenebb, hogy az Apple jó előre szól a felhasználóknak, ott van a használati feltételek közt, hogy mi fog történni. Természetesen az is ott olvasható, hogy az Apple nem tehető felelőssé ilyen esetekben, hiszen a felhasználónak joga van úgy dönteni, a megfelelő beállításokkal, hogy megakadályozza ezt a törlést.

Az egy dolog, hogy az Apple tökéletes jogi védelmet épített ki maga köré, az viszont megint más kérdés, hogy miért kell ilyen helyzetbe hozni a felhasználókat. Az ide kapcsolódó South Park-epizód megjelenése óta talán több emberben felmerült az a gondolat, hogy el kellene olvasni a felhasználói szerződést, mielőtt rányomunk az „oké” gombra, de az Apple is pontosan tudja, hogy nem az apró betűs részletek elolvasásával szeretjük eltölteni a szabadidőnket, szóval lenne mit javítani az Apple Musicon, hogy valóban kényelmesnek és megbízhatónak mondhassuk.