Ha a Hyperloop nevű szupergyors vasút egyszer valóban megvalósul, érdekes lesz visszanézni, honnan is indult a gyakorlati alkalmazás. A Hyperloop One nevű fejlesztőcég ugyanis a héten végezte el az első tesztet Los Angelestől nem messze.

A teszt során egy mágnesvasút-pályára helyezett szerelvényt gyorsítottak két másodperc alatt háromszáz mérföldes (481 kilométeres) óránkénti sebességre, hogy aztán alig pár száz méteres siklás után lefékezze a pályára felhordott homok. Az eseményről videó is készült, a leglátványosabb rész igazából nem is a száguldás, hanem a fékezés.

A teszten használt meghajtásnál nem kell majd erősebb, a mostani, nyílt környezetes teszttel ellentétben ugyanis a vonat egy vákuumos csőben halad majd, így nem kell legyőzni a levegő súrlódását.

Közben szép lassan az is kiderül, hogy bírják majd az emberek az eszméletlen száguldást. A Hyperloop a mostani tesztnél ugyanis jó két és félszer gyorsabban, 800 mérföldes, vagyis 1284 kilométeres óránkénti sebességgel megy majd a tervek szerint. Voltak fenntartások, hogy elég kellemetlen lesz utasként a székekbe passzírozódni, de a fejlesztők szerint a lényeg a fokozatos gyorsuláson van.

Hányni és rosszul lenni ugyanis a gyorsulástól és a fékezéstől, meg úgy általában a nagy rángatástól szoktak az utasok. A Hyperloop nagyjából az utasszállító repülők felszállásakor és landolásakor tapasztalható élményt szeretné elérni, vagy még annál is kellemesebbet, hiszen a vonatnak nem kell attól félnie, hogy kifogy alóla a kifutópálya, így több ideje lesz felgyorsulni. Probléma két esetben lehet: ha a vonat kanyarodik vagy ha valaki meghúzza a vészféket.

Az első esetre egyelőre az a két megoldás létezik, hogy a pályák nyomvonala a lehető legegyenesebb lesz, és ha mégis kanyarodni kell, akkor majd lelassít a vonat. A vészfékezés azonban eggyel bonyolultabb, egy ezerrel száguldó vonatnál tényleg nagy vész kell ahhoz, hogy egy hirtelen fékezéssel sodorjuk veszélybe a benne ülőket – az erőhatások úgy tízszer lennének durvábbak, mint egy 110-zel karambolozó autóban.