2016-ban a Magyar Innovációs Szövetség két magyart, Király Szilviát és Bálint Karolát is kijutatta az Intel International Science and Engineering Fair (ISEF) világversenyére, ahol 1700 másik fiatallal versenyeztek a nagydíjakért és különdíjakért. Két teljesen eltérő területen próbálkoztunk: bevásárlós mobilalkamazással és kemoterápiás gyógyszerek teszteléséhez használható őssejtkutatással. Előbbivel Bálint Karola elhozta az Oracle Academy díját.
„Készítettem egy alkalmazást, a Shopmapet, ami a bevásárlásban segít. A saját bevásárlólistánkat megjelenítjük az alkalmazásban. A boltban ezután optimális úton haladhatunk, hogy minél előbb megtaláljuk a terméket. Az ötlet onnan jött, hogy én is szerettem volna minél többször gyorsan bevásárolni. Ilyenkor idegesítő, ha nem találjuk egy termék helyét” – meséli projektjét a 19 éves Bálint Karola, aki most már programozást tanul, a nevezés idején még a csongrádi Batsányi János Gimnázium diákja volt.
A fejlesztés elnyerte az Oracle Academy 5000 dolláros (1,4 millió forintos) különdíját. Különdíjakból többet kiosztottak, de még így is csak az 1700 résztvevő töredéke nyert, és az ötezer dolláros díjazás is a komolyabbak közé számít. 2005-ben egyébként az egyik nagydíjat is elhoztuk: Rátai Dániel a Leonar3dóval megkapta a Seaborg SIYSS Awardot.
Az ShopMap akkor is hasznos lehet, ha nem írtunk előre bevásárlólistát: amikor ott vagyunk a boltban, adott terméket elég kiválasztani, és ugyanúgy megtervezi az odavezető utat. „Egyelőre fiktív bolt adatbázisát használja, ezt én hoztam létre. A bevásárlólistát eltárolja a telefonban, interneten lekéri a bolt adatait, amit összevet a bevásárlólistával, megnézi, hogy az egyes termékek hol vannak, az alapján kiszámolja az optimális útvonalat, és egyesével mutatja a termékek helyét” – magyarázza az app működését Karola.
Mostanra kicsit átgondolta az egész rendszert, az ISEF-re újraírta a programot, új dizájnt is kapott. Mivel a működéshez élő adatbázisok kellenek, amelyek folyamatosan frissülnek, folyamatban van a megállapodás boltokkal, nagy üzletláncokkal is.
Király Szilvia, 11.-es gimnazista a Városmajori Gimnáziumból a 2012-es Kutatók Éjszakáján járt először a városmajori őssejt-laboratóriumban, ezután kezdett el foglalkozni mostani kutatási témájával. „Nyílt nap volt, engem már régóta érdekeltek az őssejtek, mert apukám leukémiában halt meg. Érdekelt, hogy lehet az őssejtekkel, őssejt-transzplantációkkal gyógyítani. Azóta hetente háromszor-négyszer a laborba járok” - mesélt a kezdetekről a 18 éves lány.
Az őssejtekkel akár a páciensek saját sejtjeiből létrehozható bármilyen szövettípus: akár a bőrsejtjeit vissza lehet programozni őssejtekké, és átalakítani másik sejttípussá. Király a laborban először megtanulta, hogy kell őssejteket életben tartani, átalakítani más sejttípusokká, fél év múlva pedig már bekapcsolódott a klinika saját kutatásba is. Itt főleg szív- és érrendszeri betegségek lehetséges gyógyításával foglalkoznak.
„Az én ötletem az volt, hogy ezeket a sejteket endothelsejté alakítva csinálok egy érdarabot, egy vázat, amit akár szívműtét után be tudnak építeni az érfalba, és helyettesítheti a műereket” – magyarázza Király. Az endothelsejtek a vérereket felépítő sejtek, így ezzel a módszerrel elfelejthetnénk a műereket, amik sokszor nem hatékonyak, előfordul, hogy a beteg nem tudja befogadni ezeket. Kutatásához Amerikából rendelik az őssejteket.
A gimnazista lány először megvizsgálta, hogy az őssejteket tényleg sikeresen alakította át a érfalakhoz szükséges sejtekké, elég hasonlóak-e ahhoz, amik a felnőtt szervezetben vannak, jól működnek-e. „Utána megpróbáltam 3D vázat építeni. Ehhez kellett egy sejtmentes váz, amire rátettem a saját sejtjeimet, és megnéztem, hogy letapadnak-e. Különböző módszerekkel próbálkoztam, hogy a sejtek odamenjenek” - magyarázza. Az egyik módszer hatékony volt, most azon dolgozik, hogy az egész vázat benőjék a sejtek.
Egy európai verseny után kicsit változott a kutatás célja: az elkészült vázat először gyógyszerkutatásokra használná, mivel a teljes érfal építéséhez kellene még létrehozni például simaizom sejteket is, a váz viszont előbbire már így is alkalmas. „Gyógyszereket lehetne tesztelni vele, hatását, mellékhatását. Betegspecifikusan meg lehet állapítani, hogy adott genetikai betegséggel rendelkező betegnek melyik gyógyszer hatékony, melyiknek vannak mellékhatásai” mondja. A tervek szerint konkrétan például kemoterápiánál használt szereket lehetne először tesztelni így, ezzel a betegek a leghatékonyabb kezelést kaphatnák.
„Most piackutatást végez a Semmelweis Egyetem, arról, mennyire érdekli a cégeket ez a fajta technika, esetleg túl költséges, vagy nem elég hatékony. De ilyet még nem csinált senki, folyamatban a szabadalmaztatás” - tudtuk meg Királytól.