Elkezdene sportolni, de csak nem sikerül rávennie magát, hogy megmozduljon? Azt reméli, egy hordható fitneszkütyü beszerzése megadhatja az utolsó lökést? Ezt feltételezték a Szegedi Tudományegyetemen működő Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoport kutatói is, de az eredményeik mást mutatnak – derül ki a közleményükből.
A csoport a legutóbbi kutatásában az aktivitásmérő eszközök hatását vizsgálta. Olyasmikre volt kíváncsi, hogy miért és hogyan használunk ilyeneket, illetve ez hogyan befolyásolja, hogy mennyit sportolunk. Az elképzelés szerint az, hogy követni tudjuk a saját teljesítményünket, esetleg összehasonlítani másokéval, motiválóan hathat, és könnyebben kezdünk neki a testmozgásnak.
A kutatókat is meglepte, hogy a valóságban ez nem feltétlenül van így. Jellemzően nem azok vesznek fitneszkütyüt, akik épp belevágnának a testmozgásba vagy csak el akarnak kezdeni tudatosabban élni. Valójában fordítva működik a dolog:
Visszafelé sincs közvetlen kapcsolat a sportolás és a kütyük között. Akik idővel leszoktak egy-egy eszköz használatáról, arról számoltak be, hogy magával a sportolással nem hagytak fel. Az eszközök gyakran akkor kerültek fiókba, amikor lemerültek, ami arra utal, hogy ha már minimális aktivitást igényel az aktivitásmérő, a gazdája hajlamos elfeledkezni róla. Mérésre alkalmas app szinte mindenkinek van a telefonján, ezeket viszont sokan ennek ellenére nem használják.
Itthon nem sikerült még igazán elterjednie a különféle hordható fitneszkütyüknek. A kutatás szerint ennek elsősorban nem a termékek ára az oka, sőt, aki nem tervezi, hogy aktivitásmérőt használ, általában akkor se szokik rá, ha ingyen kap egyet.
Az áttörés elmaradásának köze lehet ahhoz, hogy az átlagfelhasználó számára nem léteznek azok a mesterséges kategóriák, amelyeket a cégek igyekeznek létrehozni számukra: a hétköznapi használatra szánt aktivitásmérőket is sokan a sportoláshoz társítják, így az olyan funkciókat, mint a lépésszámlálás vagy az alváskövetés, kevesen használják ki, illetve akik kihasználnák, nem biztos, hogy tisztában vannak ezekkel a lehetőségekkel. A kutatás eredményei alapján a cégeknek érdemes lehet újrapozicionálni ezeket a termékeket, ha át akarják hidalni a gyártói-forgalmazói szándék és a felhasználók igénye közötti űrt.
Aki mégis vesz valamilyen aktivitásmérőt, annak a választásban sokat számít az online sportolói közösségek véleménye. Érdekes viszont, hogy hiába gyúrnak rá egyre inkább a közösségi élményre a különböző kütyük és appok, magát az eredményt már kevés felhasználó osztja meg a közösséggel, mert ezt egyszerűen cikinek tartják.
A kutatócsoport eredményeit először a SMART 2016 konferencián ismertette a kutatást vezető Sebestény Csilla.