Egyre kisebbek a cserélhető objektíves kamerák, legalábbis ez a benyomásom ahogy az évek alatt tesztelgetem ezeket a gépeket. Az elsők még elég nagyok voltak, inkább a tükörreflexesek lebutított változatainak lehetett tekinteni őket. Később kezdett szempont lenni, hogy egy közepesen kicsi táskába betéve is elvihessük magunkkal városnéző túrára, állatkertbe vagy a strandra. A lényeg az volt, hogy könnyedén, jó minőségű képeket készítsünk, megtartva jónéhány funkciót a csúcskategóriás gépekből, de ez ne menjen a hordozhatóság rovására.

Még mindig azt mondom, hogy jó úton haladnak a gyártók: egyre jobb, tükör nélküli, cserélhető objektíves kamerákat készítenek. Egy ideje már a legnagyobbak is csatasorba álltak, de az úttörők sem adják lejjebb, az első ilyen kamerákat készítő gyártók is ontják magukból az újdonságokat évente.

A Sony már hosszú évek óta szereplője a piacnak és jó visszhangja volt MILC kameráinak. Nem a legolcsóbbak között voltak ezek a fényképezőgépek, és most sem emiatt szerettük meg az A sorozat legújabb darabját, a 6300-ast.

Az A6300 méltó utóda a népszerűnek mondható A6000-es modellnek. A Sony a fényképezőgépnél elöljáróban az autófókuszt, a 4K videókat és a rossz fényviszonyok között is jó képkészítést emelte ki.

A külsejéről nem fogok sok szót ejteni, nagyon sok meglepetést nem láthatunk. Hasonlít az elődjére, az A6000-re. Annyit azonban megjegyeznék, hogy kicsi, kompakt mérete ellenére eléggé nehéznek tűnt a gép. Nem akkor, amikor felkaptam az asztalról és lefényképeztem gyorsan valamit, hanem amikor már sokadik órája sétáltunk és húzni kezdte a nyakamat. Az LCD-kijelzője 3 hüvelykes és van benne egy kicsi, 0,39 hüvelykes OLED-keresője is. Én személy szerint örülök annak, hogy egyre több nem tükörreflexes fényképezőgépbe tesznek ilyet, néha jól jön, hogy nem a kijelzőt bámulva próbálok fényképezni. Ami furcsa, hogy a hátoldalon lévő kijelző nem érintőkijelző. Nem nagy gond, de furcsa.

Az A6300-nak 24,2 megapixeles APS-C szenzora van, amely a Bionz X processzorral nagyon gyors párost alkot. Ehhez jön a már az előzetes anyagokban is kiemelt autofókusz rendszer és tényleg elég ütős gépet sikerült összerakni. Összesen 425 fókuszsík-fázisérzékeléses AF-pont sűrűn helyezkedik el a képterület egészén, így eléggé átfogó az AF-lefedettség. Az AF rendszer csoportokban tudja kezelni az AF pontokat és mozgásnál az elmozdulás irányába tolja az élességet. A 4D-nek nevezett fókusz a gyorsan mozgó témákat is gyorsan követi. Követőfókusz módban 11 kép/másodperces sorozatfelvételre képes. Én ezt rohangáló, csúszdázó gyerekeken próbáltam ki és tényleg jók lettek a képek.

Videóban mindig is erős volt a Sony és ez most sem változott. Full HD-ban 120 fps frissítés igen látványos tud lenni, UHD-tévén is nagyon jól néznek ki a sebtében készített videók. Az A6300-as 4K videókat készít úgynevezett pixelösszevonás (pixel binning) nélkül, vagyis a gép a teljes szenzort használja. Még az éjszaka készített videók is élvezhetőek voltak.

A fényképezőgépben ISO 100-25600 közötti érzékenységet lehet beállítani, de a felső határ akár 51200-ra is kiterjeszthető. Ez utóbbit én nem tudtam kihasználni.

Az új kameráknál már szinte ki sem kell emelni, hogy wifi és NFC vezeték nélküli kapcsolatra képesek. Ezekkel két funkciót lehet elérni, egyrészt könnyebb azonnal elmenteni, felhőbe küldeni vagy megosztani a képeket és videókat. Másrészt a távoli vezérlés is gyerekjáték lesz a letöltött alkalmazással, mobilról tudjuk irányítani a legfontosabb funkciókat és képet is tudunk készíteni.

A Sony nagyon odatette magát ezzel a fényképezőgéppel. Már az A6000 is az egyik kedvence lett a kategóriájának, nem hiszem, hogy merészet állítanánk, ha az A6300-nak is ezt a sorsot jósolnánk. Ára nem teszi a legolcsóbb fényképezőgépek közé, a váz 440 ezer forintnál kezdődik, ha pedig objektívet is szeretnénk hozzá, a félmilliót is meghaladja az ára.