Közben a hadi megrendelések is jönni kezdtek: először a tendert már korábban elnyerő gyártót ütötték ki a nyeregből a PW–9-cel, ami a P–12-vel közösen a vezető vadászgép-beszállítóvá tette a Boeinget az 1930-as évekre. Az utasszállítás egy darabig közösködött a postagépekkel, egészen 1928 júliusáig, a Boeing 80-as, kétfedelű, hárommotoros gép volt az első, kizárólag utasszállításra tervezett gép a cég palettáján. Az eredeti modellen 12, a továbbfejlesztett 80A-n 18 utas fért el egyszerre.
A fejlesztések nem álltak meg, 1933-ban jelent a 247-es Boeing, az első, modernnek nevezhető, egyfedeles, fémből készült utasszállító gép, mely gyorsabb, könnyebb és biztonságosabb volt, mint a vetélytársak hasonló gépei. Ez volt például az első olyan kétmotoros gép, amely egy motorral is képes volt a levegőben maradni, ami példátlan biztonsági előny volt akkoriban. A Boeing már ekkor mutatott valamit a rá máig jellemző rámenős üzletvitelből: az első hatvan 247-est annak a United Airlinesnak gyártották le, mely tulajdonképpen testvércégük volt. A minőségi különbség hatalmas előny volt a többi légitársasággal szemben, de ez a fajta versenyellenes tevékenység érdekes törvényi következményekkel járt. 1934-ben adták ki az USA légipostatörvényét, ami sok egyéb dolog mellett megtiltotta, hogy repülőgépgyártók és légitársaságok egyazon cégernyőn belül működjenek, ezért William Boeing, aki egyben a United alapítója is volt, hivatalosan is eladta a nevét viselő repülőgyárban birtokolt tulajdonrészét, és kilépett a cégtől. Utólag nézve döntő fontosságú történés volt, hogy az a Claire Egtvedt vette át a cég irányítását, akinek víziója szerint a jövő az óriásgépek építésében rejlett. (Fotó:
AFP)
Ne maradjon le semmiről!