Lassan már nem tudunk megfőzni egy jó lecsót anélkül, hogy valamelyik háztartási gépünk bele ne dumáljon. Vagy a hűtő mondja meg, hogy mit hogyan kellene csinálni, vagy a sütő szól, hogy milyen melegen érdemes megfőzni az adott ételt, vagy a borhűtőnk ajánlgatja a borokat az elkészült ételhez. De még az is előfordulhat, hogy az asztal panaszkodik, hogy nem elég meleg a feltálalt étel és azonnal melegítsünk rajta.
Az idei IFA kiállítást elárasztották az olyan háztartási gépek, amelyek internetre csatlakoznak és olyan dolgokat tesznek, amelyek egyáltalán nem tartozik a feladataik közé. Szinte nem is találtunk olyan konyhai gépet, ami nem tudna csatlakozni a netre és ne tudnánk messziről irányítani.
Egy sütőnél miért érdekes a messziről irányítás? Például hazafelé bekapcsolhatjuk, hogy elérje a kívánt hőmérsékletet és otthon ne húzzuk ezzel is az időt a vacsora elkészítésénél, hanem már a megfelelő hőmérsékleten dobjuk be gyorsan a húst és a zöldséget. Ezen gépek egy része már kapható, vagy kapható lesz egy-két hónapon belül, más részük még csak prototípus szintjén létezik. Nincs is olyan magát komolyan vevő gyártó, aki ne mutatott volna be távolról is irányítható sütőket.
A Panasonic főleg koncepciókat mutatott be az okosotthonos témakörben, kész termékeket még nem. Igaz, ezek a koncepciók hiba nélkül működtek. A leglátványosabb újítás a vitrinüvegbe épített tévé. Mármint úgy néz ki, mintha egy egyszerű üveg lenne, de közben egy átlátszó tévéről van szó, amelyet még tologatni is lehet ha arra támad kedvünk.
Egy borhűtőt is bemutattak, amelynek az ajtaja egy óriási kijelző. A már szokásos módon, ez is össze van kötve az internettel és recepteket lehet olvasni rajta. Az ötlet itt az, hogy az adott recepthez bort ajánl a hűtőből, feltéve, ha van olyan benne, ami megfelelő. Legyünk őszinték: erős parasztvakítás ez, hiszen aki kicsit is ért a borokhoz, nem fogja egy hűtőre bízni a választást. Akinek meg mindegy, az nem vesz borhűtőt otthonra százezrekért.
Egy olyan asztalt is láthattuk, amely érzékelőivel észleli a rátett tányér hőmérsékletét és felmelegíti, vagy melegen tartja a ráhelyezett búra alatt. Ez még csak koncepcióként létezik, nem is tudom, mennyire kapkodnának utána a felhasználók a boltban.
A Sharp konyhai eszközei mobilalkalmazással kommunikálnak, mintha már nem is tudnának önállóan létezni. A mobilon gyakorlatilag tizedes pontossággal megadható, milyen hőmérsékleten mosson a mosógép, milyen intenzitással működjön a mosogatógép és hány fokos legyen a hűtő bal alsó sarka.
Az egyik legismertebb gyártónál, a Candynél is megjelentek az internetre csatlakoztatható sütők. Itt gyakorlatilag nem létezik olyan sütési mód, amit ne lehetne beállítani a mobilalkalmazással. Annyira rákészül a Candy a jövőre, hogy gépeit nem is lehet máshogyan irányítani, egyetlen egy gomb van rajtuk, a többi az alkalmazáson múlik. Kíváncsi vagyok azért arra a helyzetre, amikor a gyerekre vigyázó nagyi megpróbálja bekapcsolni a sütőt a mobilalkalmazás nélkül.
Kisgépeknél is megjelent az internet, a Drop például olyan konyhai mérleg, amelyhez tabletes alkalmazás is van. Az alkalmazás végigvezet a recepten a hozzávalók mért súlya alapján. Hogy értsük, ha több lisztet teszünk a mérlegre, vagy szól, hogy le kéne venni egy kicsit, ez így nem lesz jó. Vagy kiszámolja, hogy ennyi liszthez mennyi cukor, tojás és a többi hozzávaló szükséges. Ha pedig nincs egy alapanyag otthon, a Drop ajánl valami helyettesítőt. Igazán egyszerű így sütni, amikor nem nekünk kell számolgatni.
A Boshnak meg is tetszett ez, és szövetkeztek a Droppal, a jövőben konyhai gépek egész sorozatát adja ki a cég, amelyeket a Drop irányít, például bekapcsolja a sütőn a megfelelő hőmérsékletet, gyorshűtéssel lehűti a torta töltelékét. Nem ez az első alkalom, hogy nagy gyártó kicsi startup szoftverét használja, hogy belépjen az okoseszközök világába. Tavaly például a Whirpool jelentette be, hogy integrálja az Innit nevű szoftvert, amellyel a sütők vezetik végig a felhasználókat a recepten és állítják meg magukat úgy, ahogy azt kell. Nem rossz megoldás kiadni a kisebb feladatokat kisebb szereplőknek, hogy aztán a sok kicsiből egy olyan szervezett egész legyen, amely elvezet a jövő konyhájához.
Az IFA-n találtunk olyan megoldásokat is, amelyek az egész főzési folyamatot megpróbálják átvenni a felhasználóktól. Ilyen volt a Cuciniale vagy a Redmond mindent tudó kütyüje. Ezek egész főzési rendszereket adnak a felhasználók kezébe, akik kiválasztják a receptet, és szolgai módon végigkövetik az utasításokat. Ebben húshőmérők, alkalmazások és egyéb okosságok segítik. A kérdés, hogy hol marad a kísérletezés és a felfedezés öröme, amit a főzés és az alkotás okoz.
Azt hiszem, itt is, mint mindenben, meg kell találni az egyensúlyt. Mert vannak olyan eszközök, amelyek könnyebbé teszik a konyhai teendőket, mint például az a sütő, amelynek belsejét akár egy tableten is figyelhetjük és ha az ételnek szüksége van még nyolc percre 200 fokon, akkor azt tableten is be tudjuk állítani akár a nappaliban is. De hogy grammra pontosan megszabja az alkalmazás, hogy mennyi olajat kell a csirkéhez adnom és 15,6 percig süssem, hogy olyan zaftos legyen, ahogy azt az alkalmazás kitalálói megálmodták, nos, ez már túlzás. De itt is, mint mindenben találkozhatunk a szélsőségekkel, a jövő mondja meg, hogy mi marad meg ebből.