Több százmillió előfizetés bizonyítja, hogy a zeneipart végleg átalakította a streaming, és zenerajongók hordái dobták ki az innen-onnan letöltött mp3-akat, hogy inkább a Spotifyról vagy más hasonló szolgáltatásról sugározzák a zenéket. A zenelejátszás azonban bonyolult lett ahhoz képest, hogy régen elég volt benyomni a kazettát, megnyomni a play gombot a lejátszón.
Az eszközgyártók azonban igyekeznek megtörni az okostelefon - streaming app - jack kábel - bluetooth adapter - wifi router - médialejátszó - erősítő - hangszóró kaotikus láncolatát, és a dalfolyamot közvetlenül a hangszórókba csatornázzák be. Ennek viszont az az eredménye, hogy az mp3-ak után a kukába kell küldeni a régimódi lejátszókat is. A modern zenehallgatás kiindulópontjai ugyanis azok az eszközök lesznek, amelyek szoftveresen frissíthetők.
A Harman 19 éve gyárt Magyarországon, Székesfehérváron és Budapesten összesen körülbelül 2300-an dolgoznak a cégnek. Eddig főleg az autós hangrendszerek elektronikáját gyártották, az októberben hivatalosan is megnyíló második üzemben hangszórókat fognak összerakni. Most már nemcsak a gyártáshoz, hanem termékfejlesztéshez is keresnek hazai mérnököket.
A berlini IFA kiálltáson az AKG és JBL márkaneveiről ismert Harman szakértői segítségét vettük igénybe, hogy mutassák be az átállás folyamatát. Ez az egész úgy kezdődik, hogy az eszközeikbe rendszercsipeket (SoC-ot) építenek be, olyasmit, mint amilyeneket a mobilokban is megtalálunk.
A rendszercsipek lehetővé tették, hogy a hétköznapinak tűnő hangeszközök szoftverét utólag, akár több hónappal a vásárlás után is tudják frissíteni, új funkciókkal felruházni. Michael Mauser, a vállalat életstílus termékeiért felelős elnöke elmondta, hogy Texas Instruments csipeket alkalmaznak, és ezeket úgy választották ki, hogy ne dobják meg nagyon a gyártás költségét, de a következő néhány évre elegendő mozgásteret biztosítsanak.
Most például a Siri és a Google Now vezérlése került bele a JBL számos bluetooth eszközébe, ami azt jelenti, hogy
A hangvezérelt digitális asszisztensektől akár egy dal lejátszát is kérhetjük, vagyis a zenejátszás is magasabb szintre lép. Akinek ilyen hangszórója van, az a mobilokon futó app segítségével tudja letölteni és telepíteni a frissítést.
Ugyanilyen csip tette lehetővé azt is, hogy az új JBL Playlist hangszóró közvetlenül a netre csatlakozva tudja lejátszani a dalokat, és ezzel a mobilok szerepe a távirányításra, a dalok kiválasztására és léptetésére korlátozódjon.
A Harman arra építi a stratégiáját, hogy a frissítésseknek hála hosszabb ideig vonzók maradnak a termékek, ugyanazt a hardvert tovább tarthatják a boltok polcain. Ezzel pesze az élettartam is megnő, hiszen a felhasználók újabb és újabb funkciókat érnek el, és később éreznek majd kényszert, hogy lecseréljék az eszközeiket.
Az internetre történő csatlakozás azonban biztonsági kérdéseket is felvet, a szakértők évek óta azt szajkózzák, hogy mindegyik online kütyü potenciális veszélyforrás. Nem pont attól kell tartani, hogy a támadók zsarolóvírust telepítenek a fejhallgatóra, és addig nyúznak minket Padödő-slágerekkel, amíg nem fizetünk, bár őszintén szólva, ez is elég rémisztően hangzik. Egy ilyen eszköznek inkább abban lehet szerepe, hogy a hekkerek róla indítanak támadást, és úgy fertőznek meg más eszközöket a hálózatunkon.
A hekkertámadások veszélyére a Harman az autós hangrendszerei miatt figyelt fel, mert a járműveken egy ilyen incidensnek egészen súlyos következményei lehetnek. Több olyan céget is felvásároltak, amely kimondottan erre a problémára fejleszt ki megoldásokat, és a frissítési mechanizmusuk is a védelmi rendszer fontos része.
Egészen futurisztikus megoldások is léteznek már. A hangszórókba épített kommunikációs rendszer lehetővé teszi, hogy az önálló hangszórók párba álljanak, és úgy játsszanak le sztereó hangot. A többfunkciós autós hangrendszert pedig egyszerűen kipattinthatjuk a műszerfalból, áttehetjük a csomagtartóból kivett mélynyomóládába, hogy vezeték nélküli, hordozható hanglejátszóként vigyük magunkkal a kerti sütögetéshez.