Érdemes megjegyezni az ügyességi játékokat kiadó FunByte nevét, mert ez a 13 éves, Miskolcon élő Kiss Dániel egyszemélyes projektje. Kevés olyan tinédzsert ismerünk, aki általános iskolásként elkezd szoftvereket írni, és ennél is jóval kevesebbet, aki minderről a legnagyobb újságoknak is beszámol.
A nyolcadik tanévét kezdő Dani egész nyáron a kódolást gyakorolta, és már kiadott négy appot Androidra. Nekünk a Pota Tales nevű platformjáték jött be a legjobban, pedig Dani bevallása szerint ez csak a tanulóprojektje volt, és ma már nem szívesen készítene ilyen gyerekes játékot. Ezt követte két letisztultabb kinézetű, egyszerűbb játék, a ColorBlinder és a ShapeBlinder, valamint egy e-napló, aminek a fejlesztése állítólag sok monoton munkával járt, viszont teszteléssel és tervezéssel együtt is megvolt körülbelül 8 óra alatt.
Dani az appjaival bizonyítja, hogy igenis érdemes kódolást tanulni, mert kellő kitartással viszonylag gyorsan jó eredményeket lehet elérni.
„Február környékén kezdtem C#-ot tanulni, és eleinte csak lépésről lépésre követtem a tutorialokat, majd amikor a végükre értem, bambultam egy jót, és mentem tovább. Nagyjából március végén láttam úgy, hogy belevághatnék a játékfejlesztésbe, végül is nincs veszteni valóm. Szerencsére van egy népszerű C# játékmotor, a Unity, így arra esett a választás” - írta levelében.
Nincs sem speciális iskola, sem szakkör, sem különóra, semmi. Az angoltudásom pont elég volt ahhoz, hogy a lényeget megértsem.
- tette hozzá Dani, és azt is elárulta, hogy miért pont a C# programnyelvet választotta. „Ehhez találtam ingyenes, tök hülyéknek kiadott videósorozatot, és akkor még az univerzális Windows platformban is nagy potenciált láttam, arra akartam fejleszteni.”
A játékok közül számítógépen a SimCity, mobilon a Tentacles: ETM (Windows Phone), konzolon pedig a Mario Kart Wii a nagy kedvenc - sorolta Dani.
A filmek közül a Steve Jobs (2015), a Jobs - Gondolkozz másképp (2013) és A közösségi háló voltak azok, amelyek még inkább az informatika irányába mozdították el.
Persze Dani régóta kreatívkodik a számítógéppel, 2013 óta bead valamit a fiataloknak kiírt programozói pályázatokra; egy játékkal nyert is egy Lumia 630-at.
A versenyeken kívül a haverok unszolása is jól jött, amikor rábeszélték Danit, hogy ne csak hobbiból kódoljon, hanem adja is ki a játékait a Google Play Áruházban. Az App Store egyelőre nem célpont, mert Daninak nincs fölös 30 ezer forintja, hogy kiváltsa az Apple éves fejlesztői tagságiját. Bár az androidos appokban megjelenő reklámok hozhatnak némi pénzt, nem valószínű, hogy ez komoly bevételi forrásnak tekinthető. Amiatt sem, mert Dani minden bevétel felét felajánlotta a UNICEF-nek.
Az osztálytársak még semmit sem tudnak arról, hogy Dani mivel töltötte a nyarat, de néhány barát részt vett a Pota Tales tesztelésében, és nekik tetszett a dolog. A többiek majd sulikezdés után megtudnak mindent.
Dani saját bevallása szerint még nem lendült bele a sulikeresésbe. Szeretne bekerülni a budapesti Petrik Lajos kéttannyelvű szakközépiskola informatikai szakára, vagy esetleg a Neumann János szakközépre.
A FunByte következő fejlesztése egy 3D játék lesz, és Dani ezzel most jó ideig csak a tanórák után tud foglalkozni, szóval a megjelenés dátuma bizonytalan. A munkát egyedül folytatja, mert mint elmondta, eddig mindenki, aki megpróbált beszállni, már az elején feladta, senki sem volt elég elszánt.
Mi nem kérünk elszántságot olvasónktól, csak azt, hogy ne legyenek restek kipróbálni a FunByte, azaz Kiss Dániel játékait.