Két hete a United Airlines 880-as járata, kétszáz utassal a fedélzetén olyan turbulenciába került, hogy kéttucatnyian megsérültek az erős lökések miatt. A Boeing 767-300-as gép kényszerleszállást hajtott végre a Shannon reptéren és kórházba szállították a sérülteket. Nem volt súlyos sérülés, de mindenki nagyon ijesztő élményen volt túl.
Az elmúlt évtizedekben emelkedett az erős turbulenciák száma. Évente átlagosan több tucatnyi balesetet okoznak a kisebb gépeknél és néhány száz sérülést a nagy utasszállítóknál. A szén-dioxid növekedésének a légkörben azonban van egy nem ismert hatása, egyre több ilyen sérüléssel járó baleset lehet a jövőben.
A turbulencia olyan áramlás, amikor az áramló közeg fizikai jellemzői nagyon gyorsan, kaotikusan változnak. Több változata van, a legenyhébbnél csak némi lökést érezhet az utas, a gép enyhén rázkódik. Ez szinte minden repülésnél előfordulhat. A közepes turbulenciánál már a pilóta közbeavatkozása szükséges, az erős pedig veszélyes is lehet.
A cikk elején említett eset clear sky, vagyis tiszta égen bekövetkezett turbulencia volt. Ezek előre nem láthatók, így ki sem kerülhetők, ezeket egy-egy hirtelen támadó légáramlás okozza. A nagy utasszállítók utazási magasságán, vagyis 10-12 kilométeren az üvegházhatást okozó gázok miatt melegszik a levegő. Emiatt a különböző légrétegek gyorsabban mozognak egymáshoz képest. A tiszta égen bekövetkezett turbulencia erősen megdobhatja a repülőgépet, és ha az utasok nincsenek bekötve, akkor akár a székből is kieshetnek.
Csak az Egyesült Államokban évente 500 millió dolláros kárt okoz ez, és a tanulmányok azt mutatják, hogy egyre gyakoribbak az ilyen esetek. Az amerikai hatóságok néhány éve kiadott adatai szerint 1983 és 2003 között megduplázódott a hirtelen légmozgások miatti balesetek száma. De más tanulmányok is hasonló számokat mutatnak.
A szakértők azt javasolják, hogy mindig legyen bekötve a biztonsági öv. Persze ez nem véd meg attól, ha valaki más esik az ölünkbe, de csökkenti a sérülés esélyét. A legjobb persze az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkenése lenne, mint olyan sok más következmény esetében is.
A mérnökök olyan megoldásokon is dolgoznak, amelyek megpróbálnák mégis valahogyan előrejelezni a veszélyt. Például ultraviola fényt sugároznának a repülő útjába, majd ezeket elemezve ki lehetne számolni, hol valószínűbb a turbulencia kialakulása. A probléma, hogy ilyen észlelőrendszerekkel felszerelni az összes utasszállító gépet valószínűleg többe kerülne, mint az összes kár, amelyet a jelenség a teljes légiközlekedésben okoz. Egyelőre túl drága a légitársaságoknak.
Az azonban biztos, minél több üvegházhatást okozó gáz kerül a légkörbe, annál több turbulencia zavarja majd a nyugodt légiközlekedést, és több utas sérül meg.