Ötszáz magyar mérnök dolgozik azon a ThyssenKruppnál, hogy az önvezető autók pontosan tudják követni a számítógép által kijelölt kanyaríveket, emberi beavatkozás nélkül, és ha arról van szó, életeket mentsenek. Kormányrendszereik a mai, sofőr által vezetett autókban is megtalálhatók, de most a jövőt is megmutták nekünk.
Az egész egy szoftverfejlesztési projektként indult 17 évvel ezelőtt, az akkori maroknyi csapat még az elektromos szervokormányra fókuszált. A ThyssenKrupp se sejtette, hogy ebből ilyen nagy biznisz lesz, de a jó együttműködés erős alapokat biztosított a magyar központ felépítéséhez, és a vállalatnak ma már ezermilliárd forint nagyságrendű bevétele van a magyar fejlesztésekből.
A hazai mérnökök az elmúlt két évben egyre több olyan megbízást kaptak, amelyeknek az eredményei 5-15 év múlva jelennek meg, és most már egy külön osztály jött létre, ahol
A mai kormányművekben még minden össze van kötve mindennel, a sofőr kezében forgó kormánykerék kapcsolatban áll a kerekekkel. Persze a modernebb autókban van egy kis rásegítés is, mert a nagy tömegű járműveket elég nehéz lenne puszta kézerővel irányítani. Ebből jönnek létre az önjáró autókba szánt kormányrendszerek.
Két trend egészen jól látszik, hogy teret nyernek az elektromos autók, és egyre inkább automatizált lesz a vezetés
- mondta Szepessy Imre, a ThyssenKrupp fejlesztési osztályvezetője. A végeredmény az lesz, hogy pár évtized múlva az önvezető autó magától leparkol, bevásárol, és biztonságosabb lesz mint egy jól képzett sofőr.
A jövőbeni autók kormányzásában az elektromos hajtásnak is fontos szerepe lesz. Az elektromos autókban az első két kerekeket egymástól függetlenül tudjuk hajtani, és a kerekekre leadott eltérő nyomatékkal lehet az autót kormányozni. Ez hasonlít a mai differenciálművek működésére, de a felépítés jóval egyszerűbb lesz - fejtette ki a szakember. A mai elektromos kormányrendszerekben megtalálható mechanikus kormányoszlop teljesen meg fog szűnni, az utasításokat vezetékek továbbítják - ezt nevezi a szakzsargon "steer by wire" kormányzásnak.
Eleinte csak azt fogjuk észrevenni, hogy bizonyos szituációkban az autó segít nekünk. Túlkormányzottság esetén ellen fog kormányozni, amire csak tapasztalt vezetők képesek, és ugyanezt meg tudja tenni alulkományzottság esetén. Ha defekt vagy úthiba okozna az autó elhagyná a sávot, az intelligens kormánymű bent tud minket tartani, és a kormánykeréken észre se vesszük, hogy a rendszer közbeavatkozott.
Végül pedig lesznek olyan rendszerek, amelyek a - kamerákkal, szenzorokkal, gps-szel vagy más módon - definiált útvonalon végigviszik a járművet, egy olyan kanyaríven, ami biztonságosan bejárható.
Így néz ki, amikor a ThyssenKrupp prototípus autója egy profi pilótával megy át a rántópadon:
A következő pedig a számítógép által vezérelt autó, amikor a sofőrnek nincs is a keze a kormányon. A látottak alapján akár csukott szemmel át mernénk haladni ezen a rántópadon, bár a Tesla balesetei után egyértelmű, hogy érdemes inkább odafigyelni, bármilyen jó is az autó önvezérlő megoldása.
Olyan vezetési élményt tudjunk garantálni, amire versenypilóták sem képesek.
- mondta Szepessy Imre.
A hajtási nyomatékkal kormányozható autók tíz éven belül piacra kerülnek, és már jövőre megjelennek olyan rendszerek, amelyek a fenti módszerrel javítják a jármű dinamikát.
Amikor eljutunk az önvezető járművekig, az lesz a sofőrök elvárása, hogy az autó ne álljon le. A szoftverek be tudnak majd kapcsolni egy vészprogramot úgy is, hogy a tulajdonos észre se vegye, hogy már az fut. Legfeljebb akkor, amikor az autó önként és önállóan, a saját kerekén begurul a szervizbe.
Mivel az autókon egyre több szoftver fut majd, és ezeket rendszersen frissíteni is kell, felmerül a biztonság kérdése is. A járműveken belül egy adott döntési sorrend gondoskodik majd arról, hogy melyik rendszer mit befolyásolhat, az autó és a gyártó közti kommunikációt pedig titkosítással és hitelesítési módszerekkel vértezik fel, hogy ne lehessen illetéktelen kódot telepíteni.
Az már most látható, hogy ennek egy nagyon zárt rendszernek kell lennie. Az uniós kiberbiztonsági szakértők nagyon is elképzelhetőnek tartják azt a szituációt, hogy egy autó szoftverhiba miatt áll le. Keleti Arthur, a T-Systems infóbiztonsági stratégája az IVSZ konferenciáján mondta el, hogy a szakértők legnagyobb félelme éppen abból indul ki, hogy a rosszindulatú hekkerek nem is az autót fogják majd megtámadni, hanem egyenesen a gyártót, és a rendszerein át juttatják majd el a hibás kódot a célpontok járműveire.