Az Egyesült Királyságban elfogadták az emberek megfigyelését jelentősen megkönnyítő kémtörvényt, melyet a kritikusok borzasztóan veszélyesnek tartanak. Theresa May már 2012-ben belügyminiszterként megpróbálta bevezetni a törvényt, és most miniszterelnökként sikerrel járt, a parlament mindkét házától megkapta a támogató szavazatokat (az Investigatory Powers Bill-ről van szó).

A civil szervezetek azért kritizálják a törvényt, mert gyakorlatilag azt engedélyezi a brit kormánynak, hogy

Még a saját számítógépünkön se szívesen tárolunk annyi adatot magunkról, mint amit most a törvény megkövetel a szolgáltatóktól. Az internetszolgáltatóknak egy éven át meg kell tartaniuk az összes ügyfél böngészési előzményeit, amelyhez a titkosszolgálatok és a rendfenntartó szervek egy minisztériumi engedéllyel hozzáférhetnek. A vállalatokat arra kényszeríthetik, hogy kérésre feloldják a dokumentumaik titkosítását. A termékek összes biztonsági eszközéről be kell számolniuk, még a termék megjelenése előtt.

Az ügynökségek bárkinek a számítógépét meghekkelhetik, és csak néhány szakma képviselői, például az orvosok és az újságírók élveznek valamivel nagyobb védelmet.

A törvény ellen nemcsak a civil szervezetek tiltakoztak, hanem az ENSZ képviselői és a Szilícium-völgy számos technológiai cége is. A törvény még inkább megnehezítheti a Brexit-tárgyalásokat a britek és az EU között.

Az Egyesült Államok hasonló megfigyelési törvénye vezetett ahhoz, hogy az EU kiharcolja az uniós állampolgárok adatainak védelme érdekében a korábbi Safe Harbourt felváltó új Privacy Shield adattovábbítási egyezményt, és elképzelhető, hogy valami hasonlóra lesz szükség a britekkel szemben is.